2017. szeptember 24., vasárnap

Aludttejes fánk/palacsinta (Sauermilchkrepl)

Egy szép meleg nyári hajnalon készültek ezek a vastag mini palacsinták (vagy, ahogy Bormás Marcsi írta, fánkocskák). Igaz, én nem aludttejjel kevertem ki a tésztát, hanem házi kecskejoghurttal. Azért álltam neki akkor ennek az édességnek, mert kicsit túlszámoltam magam és nagyon sok joghurtot készítettem akkoriban. Már nem győztük enni. Borbás Marcsi A sűrűje 2. című könyvében található a recept.



Hozzávalók: 
- 5 dl aludttej (vagy joghurt/kefír),
- 40 dkg liszt (nálam ebből 5 dkg keményítő),
- 2 db M-es tojás (nálam tojás nem került bele lányom allergiája miatt, plusz joghurttal és keményítővel korrigáltam),
- 1 evőkanál cukor,
- késhegynyi szódabikarbóna,
- 1 csipet só,
- zsiradék a sütéshez (ideális esetben zsír).

Elkészítés: 

1. A lisztet egy tálba szitáljuk. beleszórjuk a cukrot, szódabikarbónát, csipet sót. Alaposan elkeverjük.

2. Ezután megy bele a tojás, a joghurt (aludttej/kefír) és csomómentesre keverjük a tésztát. Kb. tejföl sűrűségű, tehát inkább sűrűbb legyen a tészta és semmiképp sem híg (Köszönöm Natalia :)). Lásd a megjegyzést.

3. Egy serpenyőben késhegynyi zsírt hevítünk és evőkanálnyi adagokat merünk bele a tésztából. Mindkét oldalukat rózsaszínűre sütjük. Tálra szedjük és lekvárral vagy fahéjas porcukorral kínáljuk.

Megjegyzés: az első adagot hígabbra, a másodikat sűrűbbre készítettem (mivel nem használtam tojást, nem tudtam, milyen kell lennie az állagának tojással). A sűrűbb változat sokkal finomabb lett. Ebben az esetben könnyű, lyukacsos és vastagabb lett a tészta.

2017. szeptember 22., péntek

Falusi hot dog

A Vidék íze 2013 októberi számában találtam az alábbi receptet. Az OMÉK-ra mentünk ma, így az útra sütöttem ezt a kolbásszal töltött péksüteményt, hogy legyen mit ennünk napközben. Nagy sikere volt.



Hozzávalók (én ennek csak a felét sütöttem meg): 
- 70 dkg liszt,
- egy fél marék só (így írta az eredeti recept, én sem mértem le most, mennyi sót tettem bele),
- 25 g élesztő,
- 4 dl langyos víz (vagy több, ha a liszt úgy kívánja, nálam több kellett),
- kevés cukor az élesztő felfuttatásához,
- füstölt kolbász (kb. 1 szál, de ez attól függ, mennyire vastag szeleteket vágunk),
- mustár.

Elkészítés: 

1. Az élesztőt kevés langyos cukros vízben felfuttatjuk.

2. Ha felfutott, akkor a liszttel, sóval és annyi langyos vízzel, amennyit a tészta kíván (ne legyen túl kemény a tészta), kidagasztjuk szép simára, fényesre, hólyagosra. Ezután letakarjuk az edényt egy konyharuhával és kelni hagyjuk.

3. Amíg kel a tészta, addig a kolbászt 4 cm-es darabokra vágjuk, majd vékonyan felcsíkozzuk. Korábban még nem sütöttem meg ezt a péksüteményt, így nem tudtam, mennyire legyen vékony a kolbászcsík. Most, hogy már megkóstoltuk, azt mondanám, hogy nekem úgy tetszett, ha nem túl vékony az a csík (6-7 csík egy 4 cm-es darabból).

4. A megkelt tésztából kisebb tojásnyi darabokat tépünk, széthúzzuk, jól megkenjük mustárral és ráteszünk egy csík kolbászt. Mint a buktát, felhajtjuk.

5. Kizsírozott tepsire sorakoztatjuk, hajtással lefele. Nem kell helyet hagyni köztük. Én, ahogy raktam a töltött bucikat, a tetejüket, oldalukat is megzsíroztam picit (olvasztott zsírral). Annyi ideig kelesztjük, míg a sütő felmelegszik. Forró, 200-220 fokos sütőben pirosra sütjük. Ha kicsit hűlt, könnyen szét lehet szedni a kolbászos falatokat.

2017. szeptember 21., csütörtök

Mákos(-narancsos) aprósütemény

Születésnapi ajándék lesz ez a tál aprósütemény, rajta a mákos sütemény is. A receptet Aléda konyhájában találtam (a tésztája a klasszikus 3:2:1 linzertészta). Kicsit módosítottam rajta, lent jelzem, hol és mit. Diós /mogyorós töltelékkel is el tudnám képzelni. Az összes sütemény, mely a tálcán látható, a lenti alaptésztából készült. Egyszerűen megemeltem a hozzávalók mennyiségét és egy részéből lett a mákos sütemény, egy másik részéből a perec, a harmadikból mogyorós-csokis, a negyedikből meg lekváros sütemény.






Hozzávalók: 
- 30 dkg liszt,
- 20 dkg hideg vaj,
- 10 dkg porcukor (nálam kevesebb),
- tehetünk bele vaníliát is,
- 1 tojás sárgája villával enyhén felverve (nálam helyette tejföl, mert tojásallergiás a lányom),
- 20 dkg darált mák,
- kb. 60 ml forró tej, ennyit ír az eredeti recept (nekem kicsit talán többet kívánt volna a mák),
- 3 evőkanál cukor,
- 1 teáskanál reszelt citromhéj (nálam ez kimaradt),
- a recept nem írta, de én tavaly télen eltett kandírozott narancshéjat is tettem bele,
- a hempergetéshez 10 dkg porcukor (én tettem bele vaníliát is). 

Elkészítés: 

1. A lisztet és a porcukrot ( vaníliát, ha teszünk bele) egy edénybe tesszük, belekockázzuk a hideg vajat. Gyorsan elmorzsoljuk. Aki használhat tojássárgát, az tegye bele azt is. Én helyette annyi tejfölt használtam, amennyivel egy jól nyújtható, nem ragacsos, rugalmas tésztát kaptam. Gyorsan kell dolgozni, hogy a vaj ne olvadjon meg. Amint összeállt a tészta, tegyük zacskóba és pihentessük a hűtőben legalább 30 percig. 

2. A töltelékhez a mákot összekeverjük a cukorral, majd leöntjük a forró tejjel. Teszünk hozzá citromhéjat/apróra tördelt kandírozott narancshéjat.

3. A pihentetett tésztát téglalap alakúra, 3 mm vékonyra nyújtjuk. Széleit késsel levágjuk, hogy egyenes legyen mindenhol. 

4. Az egyik hosszanti oldalára csíkban mákos tölteléket teszünk. Egy kicsit nehéz volt ez a rész, mert a töltelék nekem kissé száraz lett (legközelebb egy picit több tejet teszek hozzá). Úgy oldottam meg, hogy rúd formába összenyomkodtam a tölteléket. A tésztát óvatosan felhajtjuk, azaz a töltelék köré hajtjuk, így a tölteléket most körülveszi a tészta minden oldalról (egy rétegben). Ahol összeér a tészta, ott hosszában levágjuk ezt a rudat. Ugyanezt megcsináljuk a többi töltelékkel, amíg a tészta el nem fogy. 

5. A rudakat felszeleteljük egy éles késsel, majd sütőpapírra sorakoztatjuk és 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük (nem kell, hogy színe legyen, elég, ha az alja kezd színesedni). Forrón (vaníliás) porcukorba forgatjuk. 

2017. szeptember 17., vasárnap

Almás tekert kalács mézzel, mogyoróval

A Vidék íze 2015 szeptemberi számában található ez a recept. Itt-ott módosítottam, jelzem, hogy hol és mit.



Hozzávalók a tésztához: 
- 25 dkg fehérliszt (nálam csak 10 dkg),
- 7 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam 22 dkg),
- 2 dl langyos tejszín (nálam 2,5 dl tej),
- 1,5 dkg élesztő,
- 2 evőkanál cukor,
- nálam került még bele 4 dkg olvasztott vaj, mert én nem tejszínt, hanem tejet tettem a tésztába (az eredeti recept nem ír vajat).

Hozzávalók a töltelékhez:
- 1 marék hámozott mandula,
- 5 dkg cukor, de én ezt nem tettem bele, mert nekünk bőven elég a méz, mazsola és alma édessége,
- 4 nagy alma,
- 5 dkg mazsola,
- 10 dkg méz (nálam csak 4,5 dkg ment bele és maradt 3 nagy teáskanál sűrű körtelekvár, azzal pótoltam ki),
- 4 evőkanál (alma)pálinka,
- 20 dkg darált mogyoró,
- 5 dkg durvára tört mogyoró,
- a lekenéshez: nálam tej, az eredeti recept szerint egy evőkanál tejszínnel kevert 1 tojássárgája.

Elkészítés:

1. Az élesztőt egy kevés langyos cukros tejben felfuttatjuk, majd összedolgozzuk a tészta többi hozzávalójával. Egy közepesen lágy tésztát kell kapnunk. Ha szükséges, adjunk hozzá folyadékot vagy lisztet, attól függően, hogy túl lágy, ragacsos vagy túl kemény a tésztánk. Jól kidolgozzuk a tésztát, majd konyharuhával letakarjuk az edényt. Hagyjuk duplájára kelni.

2. A mazsolát langyos vízbe kellene áztatni, de én nem áztattam be semmibe.

3. A darált mandulát összekeverjük a pálinkával és a mézzel (és én még a körtelekvárral). Egy marcipánszerű masszát kell kapnunk.

4. Az almát lereszeljük. A recept úgy írja, hogy megszórjuk cukorral a reszelt almát, de én ezt kihagytam, hogy ne legyen túl édes a sütemény. Hagyjuk kicsit állni a reszelt almát.

5. A megkelt tésztát nagy téglalappá nyújtjuk. Megkenjük a mogyorós masszával (nekem kicsit nehéz volt kenni, úgyhogy inkább csak apró morzsákra szedtem és úgy egyengettem el), majd elosztjuk rajta a kissé kifacsart reszelt almát. Megszórjuk mazsolával és vágott mogyoróval. Feltekerjük, majd 5 cm-es darabokra vágjuk. Fontos, hogy meglegyen az 5 cm, mert én vékonyabbra vágtam és nem fért bele a tortaformába az összes tekercs (a maradékot külön sütöttem).

6. Egy 26 cm-es kerek formát kivajazunk. Beleállítjuk a tekercseket (vágott felük néz alulra és felülre). Elosztjuk a tetején a mandulaszemeket (én inkább ezt is daraboltam és nem egészben tettem rá). Lekenjük a tetejét, majd letakarjuk és hagyjuk kelni fél órát.

7. 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Fél óra elteltével csökkentjük a hőt 165 fokra és még 25 percig sütjük. Ha kész, rácsra állítjuk, hűtjük (én, mikor kivettem a sütőből, letakartam egy konyharuhával és így hagytam kb. 10 percig). Langyosan kínáljuk.

2017. szeptember 15., péntek

Tkemali (grúz szilvaszósz)

A tkemali a grúzoknál, állítólag, olyan népszerű, mint "nyugaton" a ketchup. Ez a szósz a nálunk is ismert mirabolán/fosóka/ónabóna szilvából készül. Bármelyik fajtából megfőzhetjük, legyen az a sötétlila, a rózsaszín vagy a sárga. A mártás savanykás-édeskés, melynek fűszerei leginkább a fokhagyma, a koriander, a kapor és a csípős paprika (én ez utóbbit most a gyerekek miatt kihagytam belőle). Chutney-jellegű szószt képzeljünk el, mely illik húsokhoz, sült krumplihoz, zöldségekhez, sőt, mi most házi kecskesajttal kóstoltuk és azzal is nagyon finom volt.

Egy korábbi bejegyzésben írtam már erről a korábban általam is mellőzött szilvaféléről. Nálunk, a kertben, egy rózsaszínes-lilás változat található, de nyár közepén a munkahelyünk udvarában egészen sötét színűt sikerült szednünk (amiből lekvárt főztem, ITT olvasható róla recept), illetve itthon, a határban citromsárga színűt is találtuk már.

A készítés előtt átnéztem jópár receptet, de leginkább az Így főz anyátok nevű blog receptjét vettem alapul. Most nem volt időm jobban beleásni magam a témába, de mivel jövőre ismét szeretnék ilyen fűszeres lekvárt főzni, ezért addig utánajárok, hogy melyik recept közelít leginkább az eredeti változathoz (habár, az is lehet, hogy olyan ez, akár a lecsó: ahány ház, annyi tkemali).






Hozzávalók 1 kg szilvához (első nekifutásra én mindenből kicsit kevesebbet tettem, mint az ajánlott):
- fokhagyma (néhány gerezdtől az egy-két fejig minden variációt láttam, de a többség sok fokhagymával készíti, én viszont első nekifutásra inkább a kevesebb mellett döntöttem),
-  fél kiskanál vagy ízlés szerinti frissen őrölt koriandermag,
-  fél kiskanál vagy ízlés szerinti őrölt bors (én ennél kevesebbet tettem),
-  fél kiskanál vagy ízlés szerinti fahéj,
- 1 evőkanál összeaprított friss menta (nálam ez most kimaradt, mert nem volt),
- 1 evőkanál aprított korianderzöld (nem volt itthon),
- kerülhet bele: petrezselyemzöld, zellerlevél, bazsalikom, majoranna, borsikafű, babér (nálam most szárítva ment bele bazsalikom, borsikafű, majoranna),
- chili,
- sáfrányos széklice,
- só,
- friss kapor (egészben, csokorba kötve), de, ha nincs, jó lesz a szárított is.

Elkészítés: 

1. Először a szilvát megmossuk, majd rögtön egy nagy edénybe tesszük és lassú tűzön elkezdjük főzni. Vizet nem öntöttem alá, nem égett oda, mert a szilva hamar levet eresztett, illetve az a víz, ami mosás után rajta maradt, éppen elég volt neki. Mikor már levet ereszt a szilva, bele lehet tenni az aprított fokhagymát, az összes szárított fűszert és a kaprot egyben (érdemes először visszafogottabban fűszerezni, majd kóstolni, legalábbis én így tettem, mert féltem, nekem túl fűszeres lesz). A többi friss fűszer, ha használunk, majd később kerül bele.

2. Egy idő után a gyümölcs húsa elválik a magtól. Én főztem egy ideig magostól, fűszerestől, héjastól. Kicsit sűrűsödött. Ekkor átpasszírozzuk.

3. A passzírozás nálam nagyon gyorsan ment. Fogtam egy szűrőt, ami nem túl sűrű, és pillanatok alatt átment rajta a gyümölcshús. A héjat nem tettem a mártásba.

4. Visszatesszük a tűzre az átpasszírozott szilvát. Aki használ friss fűszert, az most tegye bele azokat (aprítva). Sózzuk. Van, aki cukorral is ízesíti, én nem tettem. Érdemes kóstolgatni, hogy el tudjuk dönteni, nekünk melyik fűszerből kellene még bele több. Addig főzzük (lassú lángon), míg a tányérpróba szerint már dermed (azaz egy kistányérra kimerve egy kanálnyi adagot, megdermed, nem folyós).

5. Forrón kis üvegekbe merjük és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

+1. A szószt, félidőben megfeleztem és az egyik adagba tettem frissen passzírozott paradicsomlevet (85 dkg szószhoz 25 dkg paradicsomlé került). Ezzel már egy teljesen más jellegű szószt kaptam, kicsit lágyította és édesítette is az ízét. Finom így is, csak más lesz a végeredmény.

Vaníliás-körtés palacsinta

A Vidék íze 2017 szeptemberi számában találtam ezt a receptet. Kicsit módosítottam rajta, de jelzem, az eredeti recept hogy szólt.



Hozzávalók: 8-10 vastagabb palacsinta (nálam a szokásos tojásmentes változat készült),
- 2 csomag prémium vaníliás pudingpor,
- 6-20 dkg vaj (eredeti recept szerint 20 dkg, de én csak 6 dkg-ot tettem bele),
- 6 dl tej,
- (por)cukor ízlés szerint,
- vanília vagy vaníliás cukor (én nem tettem bele),
- 2 nagy körte,
- 1 csipet reszelt citromhéj (nem tettem bele),
- 1 evőkanál citromlé (nem tettem bele),
- tejföl (eredeti recept szerint 1 dl, de én 2 dl-t tettem bele),
- 1-2 marék mandulalap a tetejére (nálam egész mandula és dió aprítva),
- 1-2 evőkanál barnacukor (de jó lesz a sima fehér is) a tetejére.

Elkészítés: 

1. Szokásos módon sűrű pudingot főzünk a tejből és a pudingporból. (Azaz a pudingport kikeverjük egy kevés tejjel, a többi tejet feltesszük főni. Mikor forr, valamennyit hozzáöntünk a pudingos tejhez, elkeverjük és gyorsan visszaborítjuk az egészet a forró tejhez, közben pedig folyamatosan kevergetjük.) Én a cukrot is most tettem bele a pudingba.

2. Az eredeti recept szerint a vajat ki kell habosítani a porcukorral és a vaníliás cukorral, de én a cukrot már főzés közben a pudinghoz adtam, a vajat pedig akkor, mikor langyos volt a puding és nem habosítottam ki.

3. A körtét meghámozzuk, pici kockákra vágjuk. Az eredeti recept szerint ezt össze kell keverni a citromhéjjal és a citromlével.

4. A kihűlt pudingot összedolgozzuk a porcukros vajjal (ha azt külön kevertük ki) és beleforgatjuk a körtekockákat.

5. Vastagon megkenjük ezzel a körtés pudinggal a palacsintákat. Feltekerjük őket és egy kis tepsibe sorakoztatjuk (nálam éppen foglalt volt a tepsi, így egy kerek jénaiba voltam kénytelen belepasszírozni).

6. A tetejét megkenjük tejföllel, megszórjuk cukorral és a mandulával (dióval). Forró sütőben addig sütjük, míg a mandula megpirul a tetején.

2017. szeptember 13., szerda

Mogyorókrém (minimalista)

Csak úgy, magunk miatt nem álltam volna neki mogyorókrémet készíteni, de most muszáj volt, mert nem akartam, hogy boltit kapjanak a gyerekek. Befőzés közben, míg rotyogott az ónabóna, nekiálltam mogyorót törni (nem az ideit, hanem a tavalyi vagy azelőtti termést). Siettem, így nem akartam sok hozzávalóval kísérletezni. Szerintem jól sikerült, nem kerül bele adalékanyag és csak annyira lesz édes, amennyire mi szeretnénk.



Hozzávalók egy kisebb adaghoz: 
- 20 dkg törökmogyoró,
- 5 dkg mandula (elhagyható),
- 5-10 dkg (ét)csoki (nekem 85 %-os van itthon, de természetesen lehet tenni bele tejcsokit vagy kevesebb kakaótartalmú étcsokit, illetve lehet növelni a csoki mennyiségét; én csak 5 dkg-ot tettem bele, nem szerettem volna többet, viszont így kicsit folyósabb lett, tehát, ha fontos, hogy keményebb legyen az állaga, többet kell belekeverni),
- 1-2 evőkanál zsíros (Holland) kakaópor,
- porcukor vagy kókuszcukor vagy bármilyen, általunk kedvelt édesítő ízlés szerint,
- 1-2 evőkanál kókuszolaj vagy mogyoróolaj, de van, aki vajat használ (mi most semmit nem tettünk bele, mert a mogyoróolajat kicsapattuk az aprítóval),
- van, aki tesz bele tejport (attól szintén krémesebb és sűrűbb lesz az állaga).

Elkészítés: 

1. A mogyorót és a mandulát egy rétegben elterítjük egy nagy gáztepsiben és 180 fokra előmelegített sütőben megpirítjuk (kb. 8 perc). Ezután egy konyharuhába öntjük, becsomagoljuk, várunk pár percet, majd megdörzsöljük a konyharuhába takart mogyorót, hogy lejöjjön a héja.

2. Kicsit hűlni hagyjuk, majd aprítógépbe tesszük, pépesítjük, míg a zsírja kicsapódik. Ekkor mehet bele a többi hozzávaló. Megint alaposan összekeverjük. Ha jó erős a gépünk, akkor szinte teljesen krémes lesz a házi nutellánk.

3. Üvegbe töltjük és hűvös helyen tároljuk.