2017. december 31., vasárnap

Szilveszteri szerencsemalacok

Szilveszterre készítettem a gyerekeimnek ezeket a malac formájú pogácsákat. Szív formából lett még lóhere és formáztam patkót is, biztos, ami biztos. Sokféle recept létezik ehhez a pogácsához, nekem most ez tűnt a legegyszerűbbnek.



Hozzávalók (ez egy fél adag, akinek több főre kell sütnie, duplázza): 
- 25 dkg liszt,
- 25 dkg túró,
- 10 dkg reszelt sajt,
- 20-25 dkg vaj (nálam most 15 dkg zsír),
- 1 kiskanál só,
- tettem bele egy 1 mokkáskanál szódabikarbónát, de az elmaradhat,
- 1 tojás a lekenéshez,
- egész bors vagy napraforgómag a szemekhez, köménymag az orrnak.

Elkészítés: 

1. A hozzávalókat gyors mozdulatokkal összegyúrjuk és gombócot formázunk belőle, melyet zacskóba teszünk és egy éjszakára, de legalább pár órára hűtőben pihentetünk.

2. Enyhén lisztezett felületen kinyújtjuk a pihentetett tésztát. Egész vékonyra nyújtottam, 3-4 mm-re. Egy közepes pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk a fejeket. Egy kisebb szaggatóval a fülnek valót és egy nagyon pici formával (nálam egy kis üveg Béres csepp kupakjával) az orrát. A fülnek valót negyedeljük.

3. Az elemeket tojásfehérjével ragasztjuk össze, majd felhelyezzük az orra a köményt és a szemeket (borssal mutatósabb, de mivel azt nem ennénk meg, csak leszednénk, ezért azt pazarlásnak véltem, így maradtam a napraforgónál). Lekenjük tojássárgával a malacfejeket és előmelegített, 200-220 fokos sütőben készre sütjük.

2017. december 29., péntek

Finomfőzelék

Gyerekkorom kedvenc főzeléke a finomfőzelék volt. Kérésre leírom, én hogyan készítem. Sokféle recept létezik, van, aki csak tejet tesz bele, van, aki csak vizet és tejfölösen habarja, van, aki a tejet és a vizet vegyesen. Csak jó minőségű alapanyagokból lesz tényleg finom ez a főzelék.



Hozzávalók egy nagy adag főzelékhez (nem szoktam mérni, miből mennyit teszek, általában 30-40 dkg-ot ajánlanak mindenből, de én ennél többet szoktam)
- karalábé (két közepes-nagy fej), kicsi kockákra vágva (kb. fél cm-es),
- sárgarépa (néhány nagyobb darab), kis kockákra vágva (akkorára, mint a karalábé),
- zsenge zöldborsó (kb. 50 dkg) (lehet fagyasztott is),
- só,
- zsiradék (nálam vaj),
- tej (kb. 3-4-5 dl, attól függően, hogy mennyi zöldséget használunk és, hogy vízzel hígítjuk-e),
- 3 evőkanál liszt,
- cukor ízlés szerint,
- friss petrezselyem zöldje, aprítva (elmaradhat).

Elkészítés:

1. A vajat megolvasztjuk és rátesszük a felkockázott répát, karalábét. Sózzuk. Kevés vizet is öntünk alá. Lassú tűzön majdnem puhára pároljuk.

2. A zsenge zöldborsót akkor adjuk hozzá, mikor a répa és a karalábé majdnem puha. Én most adom hozzá a tejet is és hozzá egy kis vizet is (de lehet csak tejjel is készíteni). A lényeg, hogy annyi összfolyadék legyen a zöldségeken, hogy éppen ellepje azokat.

3. Fedő alatt tovább pároljuk, míg a borsó is elkészül. Nem kell neki sok idő (percek kérdése, főleg, ha jó zsenge), figyelgessük, mert, ha túlfő a borsó, akkor kemény lesz!

4. Egy kevés tejben (vagy vízben) elkeverünk (csomómentesre) 3 evőkanál lisztet. A forró főzelékléből merünk hozzá egy-két evőkanálnyit, elkeverjük, majd folyamatos keverés közben visszaöntjük az egészet a főzelékhez. Ízlés szerint kis cukorral ízesítjük (a főzeléknek enyhén édeskés ízűnek kell lennie). Forralunk rajta egyet és kész is. Keverhetünk bele apróra vágott petrezselyemzöldet is.

2017. december 28., csütörtök

Méteres kalács

A szokásos, interneten és könyvekben található receptek alapján készítettem ezt a süteményt. A különbség csak annyi volt, hogy kevesebb cukrot tettem bele és nem tyúktojást, hanem fürjtojást használtam. A liszt és így a folyadék mennyiségét egy picit meg kellett emelnem, mert sütőpor helyett szódabikarbónát tettem a sütibe.



Hozzávalók a tésztához: 
- 4 tojás (nálam 24 darab fürjtojás),
- cukor (eredeti receptek szerint 20 dkg, nálam 7 dkg),
- 100 ml (10 dkg ) olaj,
- 100 ml (azaz 10 dkg) meleg víz (nálam egy kicsit több, mert tönkölylisztet használok és az több folyadékot igényel, másrészt eleve több lisztet használtam),
- 25 dkg liszt (nálam 30 dkg),
- 1 csomag sütőpor (nálam helyette 1 púpos kiskanál szódabikarbóna),
- 1-2 evőkanál kakaópor.

Hozzávalók a krémhez: 
- 2 csomag puncs pudingpor,
- 7 dl tej,
- 2 evőkanál rum,
- 25 dkg szobahőmérsékletű vaj (nálam 20 dkg),
- porcukor ízlés szerint.

Hozzávalók a csokimázhoz: 
- 5 evőkanál cukrozatlan kakaópor,
- 2-5 evőkanál cukor (ízlés szerint),
- 3-5 evőkanál víz (amennyivel ki tudjuk keverni a cukros kakaót csomómentesre),
- 5 dkg vaj.

VAGY 15 dkg étcsoki és 2 evőkanál olaj.

Elkészítés: 

1. A tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját fehéredésig keverjük a cukorral. Ezután több részletben, apránként hozzákeverjük a vizet és az olajat. Sűrű, sima masszát kell kapnunk. Ezután megy bele a sütőporral kevert liszt.

2. A tojásfehérjéből kemény habot verünk és a fenti tojássárgás krémhez keverjük.

3. A tésztát ketté vesszük és a felébe belekeverjük a kakaóport. Zsírozott, lisztezett őzgerincformába öntjük a kakaó tésztát és egy másik formába a világos tésztát. Így szólnak a receptek, de nekem ez nem vált be, ezért én máshogy készítettem.

4. Nekem csak egy őzgerincformám van, ezért egyszerre csak az egyik tésztát tudom kisütni. Azt nem akartam, hogy álljon a másik tészta, mert mire az egyik kisült volna, tönkrement volna a másik, sütésre várakozó tésztám.

5. Először kikevertem tehát a hozzávalók feléből a sárga tésztát és meg is sütöttem.

6. Utána kikevertem a kakaós tésztát is, de két evőkanállal több vizet adtam a tojássárgához és a kakaóport előbb, a liszttel együtt kevertem a tojássárgás masszához. A legvégén ment csak bele a felvert hab. Így öntöttem aztán a kikent formába a tésztát.

7. 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük a tésztát. Körülbelül 20 perc, sütőtől függően, de figyeljük és végezhetünk tűpróbát is.

8. Amíg hűl a két tészta, elkészítjük a krémet. A pudingport kikeverjük egy kevés tejjel és a rummal. A maradék tejet feltesszük főni. Mikor forr a tej, egy evőkanálnyit merjünk a kikevert pudinghoz, gyorsan keverjük el, majd az egészet öntsük, folyamatos keverés mellett a forró tejhez (ne legyen csomós). Lassú tűzön főzzük sűrűre (közben keverjük folyamatosan). Levesszük a tűzről. Langyosra hűtjük, de közben időnként keverjük át, hogy ne bőrösödjön és ne csomósodjon.

9. A puha vajat kikeverjük a porcukorral jó habosra. Legyen fehér, habos, krémes. Hosszú percekig verjük a géppel, mert megéri a fáradtságot. Így lesz a krémünk finom, könnyű és így nem lesz vajízű. Végül keverjük a kihűlt pudinghoz. Ezzel is keverjük-habosítsuk át jól.

10. A kihűlt tésztát szeleteljük fel a bordák mentén. Jöhet az összeállítás. Egy fehér tészta, krém, barna tészta, krém, fehér tészta, krém stb. Nekem nincs ilyen hosszú tálcám, így nálam ebből a mennyiségből 2 rúd készült. Annyi krémet hagyjunk, hogy a tetejére oldalára is maradjon egy kevés (van, aki nem tesz a tetejére, de nekem így jobb volt, mert az egyenetlenségeket így kicsit el tudtam takarni).

11. A tetejét bevonjuk csokimázzal. Vagy olvasztunk gőz fölött étcsokit és abba keverünk 2 evőkanál olajat vagy, ahogy én készítettem, a kakaóport kikeverjük a cukorral, majd kevés vízzel, feltesszük főni (lassú lángon és ne forrjon). Mikor a cukor elolvadt, vegyük le a tűzről. Hozzákeverjük a vajat (olvadjon el teljesen) és gyorsan bevonjuk a süteményt. Hűvös helyen hagyjuk, hogy a máz megkössön.

12. Szeletelés: ferdén, kb. 45 fokos szögben szeleteljük, így szépen látszik majd a csík és a krém.

2017. december 27., szerda

Rumos aszalt szilvával töltött karajtekercs

Idén ez volt az egyik karácsonyi ételünk. Egyszerű, finom, mutatós étel. A receptet a Vidék íze 2014 decemberi számában találtam.




Hozzávalók: 
- kb. 1 kg csont nélküli karaj,
- 30-40 dkg darált hús,
- 20 dkg aszalt szilva, apróra vágva,
- fél dl rum,
- fokhagyma (eredetileg 1 gerezdet ír a recept, de én 3 gerezdet tettem bele),
- 1 kis csokor petrezselyem. 

A körethez rizs és petrezselyem vagy más, általunk kedvelt köret. 

Elkészítés: 

1. Az aszalt szilvát meglocsoljuk a rummal és hagyjuk egy éjszakát állni (másnapra felszívja az összes rumot a szilva). 

2. A húst egy éles késsel csigavonalban nagy lappá nyitjuk (képzeljünk el egy piskótatekercset és a képzeletbeli tekercs tölteléke mentén kell vágni a húst). Húsklopfolóval kb. fél cm vastagra veregetjük. Sózzuk, borsozzuk. 

3. A darált húst összekeverjük a zúzott fokhagymával, a finomra vágott petrezselyem zöldjével, sózzuk, borsozzuk. 

4. Az ízesített darált húst az előkészített karajra kenjük, majd rászórjuk az aszalt szilvát is. Feltekerjük, mint a bejglit. 

5. Az eredeti recept azt írja, hogy az így feltekert húst kiolajozott alufóliába tekerjük, de mivel én nem szeretem az ételt alufóliába csomagolni, ezért inkább cérnával tekertük körbe, ami jó megoldás volt, mert nem esett szét a hús, nagyon jól megtartotta eredeti formáját. Alufóliatakarás helyett olyan tepsibe tettem a körbetekert húst, aminek van teteje is, így meg tudott puhulni sülés közben a tekercs és nem száradt ki. A tepsit előtte vastagon kizsíroztam és kevés bort is került bele.

6. 160-170 fokos sütőben kb. másfél-két óráig kell sütni a húst. Másfél óránál azért ellenőrizzük. Én a végén fedő nélkül is sütöttem egy rövid ideig, hogy legyen egy kis színe, de vigyázni kell, ne száradjon ki a hús! (Sülés után a cérnát ne felejtsük eltávolítani.)

7. Nálunk párolt barna rizs volt a köret (amit meg lehetett volna szórni aprított petrezselyemmel, de ez elmaradt), és meglocsoltam a hús szaftjával. 


2017. december 20., szerda

Rugelach- édes és sós

Ez megint egy olyan recept, ami már évek óta arra várt, hogy kipróbáljam és csak most jött el az ideje. Most is csak azért, mert rengeteg krémsajtom volt itthon (a sajtiskolából hoztam haza hétvégén egy nagy dobozzal).

A rugelach egy zsidó eredetű recept, amit édes töltelékkel kell megtölteni (lekvár, aszalványok, fahéj, cukor). Én most férjem kedvéért azért kipróbáltam sósan is és azt kell mondjam, nem bántam meg. A sós változat ropogós, leveles volt, akár a hajtogatott vajas tészta. A különbség annyi, hogy ezzel alig van munka. Csak összegyúrom, állt néhány órát (vagy egy éjszakát), majd kinyújtom, megtöltöm és már sütöm is. Van, akinek nehézséget okoz a tészta kinyújtása, mert ragad a krémsajttól. Nekem ilyen gondom nem volt. Nagyon könnyű volt vele dolgozni, alig kellett aláliszteznem. A receptet Chili oldalán találtam.





Hozzávalók (elvileg 24 db-hoz, nálam a leeső szélek miatt és, mert kicsiket készítettem, 30-32 db-hoz):
- 12 dkg krémsajt (eredetileg Philadelphia, nálam házi),
- 12 dkg szobahőmérsékletű vaj (nálam csak 10 dkg),
- 15 dkg liszt,
- cukor vagy só, attól függ, sósat vagy édeset készítünk (az édes változatnál cukorból 3 evőkanál kell bele, de én csak 1,5 evőkanállal tettem, a sós kiflikhez sóból én egy púpos mokkáskanálnyit használtam),
- töltelék: reszelt sajt vagy, ha édeset készítünk, akkor apróra vágott aszalványok, fahéj, egy kevés baracklekvár, durvára vágott dió és még cukor is, ha valaki igényli az édesebb ízeket...de láttam már csokival töltött és kakaós változatot is),
- tetejére felvert tojás, nálam tej (lányom tojásallergiás).

Elkészítés: 
1. A vajat, a krémsajtot, a cukrot összedolgozzuk, majd hozzáadjuk a lisztet (sós változat esetén a sóval kevert lisztet). Gyorsan gombócot formázunk belőle és zacskóba, majd pedig a hűtőbe tesszük néhány órára. Nálam egy éjszakát pihent.

2. Pihentetés után kétfelé vesszük a tésztát. Kinyújtjuk az egyik tésztát kör alakúra (20-22 cm átmérőjű volt az enyém, lehet ennél nagyobbra is, akár 25 cm-esre). Egy tányért tettem köré, körbevágtam. Így szép egyenletes köröm lett. Ezt aztán megkentem kb. 2-3 evőkanálnyi baracklekvárral az édes változathoz, majd 12 cikkre vágtam egy derelyevágóval.

3. Az apróra vágott aszalványokkal és dióval megszórtam. Aki szeretné, tehet rá még fahéjat és cukrot is. Feltekerjük a kifliket (a széles végénél kezdjük).

4. A sós kiflikhez reszelt sajttal szórtam meg a cikkeket és úgy tekertem fel mindegyiket.

5. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk (a hajtás legyen alul). Kinyújtjuk a másik tésztát is és hasonlóan járunk el. A leeső széleket én összegyúrtam és lett belőle még 2X6 kiflim.

6. A kiflik tetejét felvert tojással lekenjük. Én tejjel kentem le, mert lányom tojásérzékeny. Aki bírja az édeset, az a tetejére is szórhat egy kis fahéjas cukrot (az édes változat esetében).

7. Előmelegített sütőben pirosra, ropogósra sütjük. 180 fokot írnak a receptek, de nálam kellett a 200 fok, mert gyenge a sütőm (180 fokon kezdtem, de mikor láttam, hogy a tésztába gyúrt vaj kezd kiolvadni kissé, akkor gyorsan felkapcsoltam légkeverésre és magasabb hőre, így gyönyörű leveles, ropogós lett a sajtos kiflim. A lekváros nem lett annyira ropogós, gondolom a lekvár miatt, de nagyon finom).

2017. december 18., hétfő

A legegyszerűbb szaloncukor: szaloncukor aszalt gyümölcsből

Néhány év kihagyás után idén ismét a világ legegyszerűbb szaloncukrát készítettem el karácsonyra. Semmi nem kell hozzá, csak aszalt gyümölcs és étcsoki.





Hozzávalók: 
- aszalt gyümölcs (nálam most éppen meggy, sárgabarack, szilva és mazsola),
- étcsoki (nálam 70 %-os). 

Elkészítés: 

1. Az aszalt gyümölcsöt egy aprítógépben pépesre aprítjuk. Mikor még nem volt ilyen gépem, akkor egy éles késsel vágtam össze az aszalványokat. Nem volt kis munka, nagyon-nagyon apróra kell vágni, szinte pépesre. 

2. Mikor kész a massza, akkor ízlés szerinti méretűre formázzuk. Én a szokásos szaloncukornál egy kicsit kisebbre szoktam, mert így gazdaságosabb és nem eszünk annyi édességet egyszerre. 

3. Gőz fölött megolvasztjuk az étcsokit és ebbe mártogatjuk a szaloncukrot. Én úgy kiviteleztem a mártogatást, hogy beledobtam az olvasztott csokiba egy szaloncukrot, villával kiemeltem, egy másik villára áttettem, közben hagytam, hogy a felesleges csoki visszafolydogáljon az edénybe. Néhányszor áttettem egyik villáról a másikra, majd, mikor szépen lecsöpögött a csoki nagy része, akkor óvatosan egy sütőpapírral borított tálcára tettem. Így mentem végig az összes szaloncukorral. Amikor kezd sűrűsödni a csoki, tegyük vissza a tűzhelyre egy kicsit, hogy újra megolvadjon. Nekem 38 darab, normál szaloncukornál kisebb szaloncukrom lett és ehhez kb. fél tábla, azaz 50 g étcsoki kellett. Az étcsoki másik feléből marcipános-kandírozott narancshéjas szaloncukor készült.

4. Száraz, hűvös helyen megszárítjuk a szaloncukrokat, végül csomagoljuk. Én általában sütőpapírba csomagolom, majd arra teszek alufólia vagy csomagolópapír borítást. 


Marcipános-kandírozott narancshéjas szaloncukor

Az aszalt gyümölcsös szaloncukor mellé készítettem egy kisebb adag marcipános szaloncukrot is, amit kandírozott narancshéjjal ízesítettem. (Tavaly készítettem egy nagyobb adag kandírozott narancshéjat, abból maradt még egy kevés.)








Hozzávalók:
- natúr, színezetlen marcipán (házi vagy jó minőségű bolti),
- kandírozott narancshéj,
- étcsoki a bevonáshoz (nálam 70 %-os).

Elkészítés: 

1. A kandírozott narancshéjat mozsárban összetörjük (szinte porszerűvé).

2. Az összetört narancshéjat összegyúrjuk a marcipánnal, majd megformázzuk a szaloncukrokat. Én a szokásos szaloncukornál egy kicsit kisebbre szoktam, mert így gazdaságosabb és nem eszünk annyi édességet egyszerre.

3. Gőz fölött megolvasztjuk az étcsokit és ebbe mártogatjuk a szaloncukrot. Én úgy kiviteleztem a mártogatást, hogy beledobtam az olvasztott csokiba egy szaloncukrot, villával kiemeltem, egy másik villára áttettem, közben hagytam, hogy a felesleges csoki visszafolydogáljon az edénybe. Néhányszor áttettem egyik villáról a másikra, majd, mikor szépen lecsöpögött a csoki nagy része, akkor óvatosan egy sütőpapírral borított tálcára tettem. Így mentem végig az összes szaloncukorral. Nekem 35 darab, normál szaloncukornál kisebb szaloncukrom lett kb. 120 g marcipánból, és ehhez kb. fél tábla, azaz 50 g étcsoki kellett. Az étcsoki másik feléből aszalt gyümölcsös szaloncukor készült. 

4. Száraz, hűvös helyen megszárítjuk a szaloncukrokat, végül csomagoljuk. Én általában sütőpapírba csomagolom, majd arra teszek alufólia vagy csomagolópapír borítást. 

2017. december 15., péntek

Ricottás (vagy túrós)-sütőtökös gnocchi zsályával

Már régóta szerettem volna elkészíteni ezt az izgalmas ételt, de mivel tojást nem használhatok, a recept szerint viszont kell bele több is, ezért inkább lemondtam róla. Tegnap késő este viszont nekiláttam és bátor voltam, egyszerűen nem tettem bele tojást, hanem 3 kiskanál útifűmaghéjat gyúrtam a tésztába. Gyönyörűen egyben maradt a tészta főzés után is, úgyhogy máskor is így fogom készíteni. Aki ehet tojást, természetesen használjon azt. A recept a Vidék íze 2015 novemberi számában olvasható.

Az eredeti receptben a mértékegység a csésze, én viszont nem szeretem az ilyen csészés méregetést, ezért gondoltam, majd mindenből teszek annyit, amennyi van és lemérem a súlyukat. Így történt az, hogy kissé elszámoltam magam és végül egy jó nagy adag gnocchi kerekedett ki, ami 6-8 felnőttnek való adag.



Hozzávalók nálam, tojásmentesen (ez egy nagy adag, 6-8 felnőttnek elég, étvágytól és előételtől függően): 
- 60 dkg ricotta/túró (nálam 15 dkg házi orda, ami tulajdonképp ricotta és 45 dkg házi túró),
- 60 dkg sütőtök, előzőleg szeletelve és sütőben puhára sütve,
- kb. 45 dkg liszt, annyi, amennyitől egy lágy, de nem folyékony, formázható tésztát kapunk,
- 2-3 teáskanál só (vagy ízlés szerint),
- 1-2 kiskanál barnacukor, de szerintem ez felesleges bele,
- 15 dkg reszelt sajt (eredetileg parmezán, nálam házi félkemény sajt),
- 3 kiskanál útifűmaghéj,
- 10 dkg vaj,
- friss zsályalevelek (ízlés szerint, nálam kb. 1,5-2 marék),
- bors.

Az eredeti recept így szólt: 
- 1 csésze ricotta,
- 1 csésze sült tök,
- 2 tojás,
- 1 teáskanál só,
- 2 evőkanál barna cukor,
- 1,5 csésze liszt,
- negyed csésze parmezán,
- 4 evőkanál vaj,
- 1 csokor zsálya,
- bors (fekete és fehér is).

Elkészítés: 

1. Az előzőleg megsütött tökről leszedjük a héját és krémesre törjük. Összekeverjük a szintén áttört túróval/ricottával, tojással VAGY az útifűmaghéjjal, sóval, cukorral, reszelt sajttal, borssal.

2. Ezután megy bele a liszt. Lágy, de nem folyós tésztát kell kapnunk. Ha túl sok liszt kerül bele, akkor kemény lesz a gnocchi.

3. Ezt a hatalmas adagot legalább 6 részre vettem és alaposan lisztezett felületen 1,5 cm átmérőjű, hosszú rudakat sodortam. A recept azt írja, hogy 2-3 cm-es darabokat kell levágni ezekből a rudakból, de nekem olyan nagynak tűntek így, hogy én kisebbre vágtam végül.

4. A nehézséget nekem a formázás okozta. Lehet, hogy lágyra hagytam a tésztát és azért nem ment vagy nem értettem pontosan, hogyan kellene formázni (éjfélkor már annyira nem is nagyon akartam bajlódni, inkább haladni szerettem volna). Tehát a recept azt írja, hogy egy villa és a hüvelykujjunk segítségével megformázzuk a gnocchikat. Minél több mélyedést hozunk létre, annál jobban megtapad a szósz a felületén. Én egyszerűen egy késsel feldaraboltam a kisodort rudakat, így nagyjából úgy néztek ki, mint a nálunk is ismert nudlik.

5. Közben egy nagy edényben vizet forralunk, majd megsózzuk. Ebben kell kifőzni, több részletben a gnocchikat (én mindig kiszaggattam egy adag gnocchit, kifőztem, majd újra szaggattam és főztem). Mikor feljönnek a víz tetejére, akkor még nagyjából egy percig hagyni kell őket, majd szűrőlapáttal kiszedni (jól csöpögtessük le). A végén már, mikor lisztesebb volt a víz és nem volt kedvem újat forralni, akkor készítettem az edény mellé egy hideg vízzel teli tálat. Abba szedtem ki először a gnocchikat, majd onnan egy tiszta tepsibe (mivel nagy adagot készítettem, nem akartam egymásra tenni ezt a sok gnocchit, ezért kerestem egy nagy alapterületű tepsit).

6. Mikor minden kifőtt, akkor egy nagy serpenyőben vajat olvasztunk (ne mindet, mert több részletben kell majd pirítani) és beledobjuk az aprított zsályaleveleket (ne mindet, mert több részletben kell pirítani a tésztát). A kifőtt gnocchikat ebben a zsályás vajban pirítjuk meg. Több részletben készítsük, ne egyszerre pirítsuk az összes tésztát. Forrón, ízlés szerint borssal megszórva tálaljuk. Nálam a gnocchik állaga a pirítás után: kívül, ahol jobban megpirultak, enyhén ropogósak, belül puha, lágy állagúak, tehát nem lettek kemények.

2017. december 14., csütörtök

Birsalmaleves másképp

Van már egy birsalmaleves recept a blogon, de az egy krémleves. Most olyan levesre vágytam, ami nagyon egyszerű és nem sűrű, krémes, hanem olyan, mint a nyári almaleves.



Hozzávalók: 
- birsalma, ízlés szerinti mennyiségben (nálam kb. 10 db, de sok kukacos volt, így nagy volt a veszteség),
- 2,5 tejszín,
- cukor vagy méz (nálam csak 1 evőkanál méz, mert nem szeretem a túl édes leveseket),
- néhány darab szegfűszeg,
- kis darabka fahéj,
- negyed citrom leve,
- egy evőkanál liszt vagy keményítő.

Elkészítés: 

1. Az almákat megmossuk, én most hámoztam is, és kis kockákra vágjuk.

2. Egy edénybe tesszük az előkészített almát, felöntjük vízzel (bőven lepje el). Beletesszük a fűszereket, a cukrot vagy a mézet, a citromlevet és lassú lángon puhára főzzük. Ízlés kérdése, hogy mennyire főzzük meg az almát. Én akkor habartam be, amikor éppen megpuhult.

3. A lisztet csomómentesre keverjük a tejszín felével. Ezután merünk hozzá a forró levesből. Gyorsan kikeverjük, majd az egészet beleöntjük, állandó keverés mellett, a levesbe. A leveshez adjuk a maradék tejszínt és forralunk rajta egyet. Ezután elzárjuk a lángot és kész is a leves.

Babos tészta

A Vidék íze 2017 decemberi számában találtam ezt az egyszerű receptet (bevallom, korábban még soha nem is hallottam erről az ételről). Nekem most kifejezetten jól jött ez az étel, mert tej-, tojás- és húsmentes. Lányom miatt néhány napig még kerülnöm kell mindent, ami allergiát okozhat nála, karácsony előtt pedig jól esnek nekünk az egyszerűbb ételek, hogy így is készüljünk az év végi bőségesebb étkezésre. A mélyhűtőbe nyáron tettem el néhány zacskó babot, amit csak puhára kellett főznöm, addig a tészta is elkészült és már keverhettem is össze őket.



Hozzávalók: 
- 50 dkg szárazbab (nálam 80 dkg fejtett bab a mélyhűtőből),
- 50 dkg tészta (nálam 40 dkg hosszúmetélt, de lehet szélesmetélt is), legjobb a házi, ha nincs, akkor jó minőségű bolti tészta is megfelel (most én is boltit használtam)
- 1 közepes/nagy fej vöröshagyma,
- 2 kiskanál pirospaprika (őrölt),
- zsiradék,
- só,
- bors, aki szeretne,

Tipp: vöröshagyma helyett fokhagymával is készíthető (egy régi ismerősöm családja így készítette hajdanán).

Elkészítés: 

1. Ha szárazbabot használunk, akkor előző este áztassuk be.

2. Másnap a babot megfőzzük. Én nem tettem a vízbe sót, csak a végén. Ha puha, leszűrjük, majd zsiradékon kissé megpirítjuk, közben sózzuk is, ha kell, és kicsit összetörjük (olyan puhára főtt a bab, hogy keverés közben magától összetört egy kicsit).

3. A tésztát kifőzzük sós vízben, majd összekeverjük a babbal. Közben utánaolvastam, van, aki a bab főzőlevében főzi ki a tésztát.

4. A hagymát apróra vágjuk és zsiradékon megfonnyasztjuk, majd őrölt pirospaprikával összekeverjük. Ezt is a babos tésztához öntjük és alaposan összekeverjük.

Tipp: néhány kedves olvasóm, aki ismeri ezt az ételt, azt írta, hogy savanyúsággal (uborka, cékla) nagyon finom ez az étel, így szokták enni.


2017. december 13., szerda

Kenyérfelfújt, zöld dióval, kéksajttal

Maradt az előző sütésből kb. 20 dkg kenyér. Ételt nem dobunk ki, ezért ilyenkor vagy krémlevest főzök, amibe vajon pirított kenyérkockákat szórunk tálaláskor vagy ilyen kenyérfelfújtat készítek. Van már a blogon édes és sós kenyérfelfújt, ez itt a következő variáció. Ha már zöld dió napot tartottunk, akkor természetesen ebbe is került néhány.



Hozzávalók: 
- kb. 20 dkg szikkadt kenyér,
- 4-4,5 dl tej,
- 2 tojás,
- só,
- bors,
- szerecsendió,
- zöld dió befőtt, elhagyható (kb. 8 darab),
- 2 gerezd fokhagyma, reszelve,
- 5 dkg igazi kéksajt (többet nem tennék bele, ha jóféle kéksajtot használunk, mert nagyon erős íze lesz az ételnek),
- 3 dkg bármilyen sajt reszelve.

Hozzávalók a tetejéhez: 
- 1 evőkanál zsemlemorzsa,
- egy maréknyi apró szemű zabpehely,
- egy szűk maréknyi dió vagy mogyoró aprítva,
- 2-3 dkg sajt, reszelve,
- 2-3 dkg vaj, olvasztva.

Elkészítés: 

1. Egy habverővel összekeverjük a tejet a tojásokkal. Ízesítjük sóval, borssal, szerecsendióval. Morzsolunk bele kéksajtot, belekeverjük a reszelt sajtot, az apróra vágott zöld diót (ez el is maradhat) és a reszelt fokhagymát.

2. A kenyeret apró kockákra vágjuk és a fenti tejes-sajtos öntettel leöntjük. Jól összekeverjük és egy kicsi, de mély formába öntjük (nálam egy szokásosnál rövidebb püspökkenyérforma volt). Kanál hátuljával simára nyomkodjuk a tetejét. Néhány órát állni hagyjuk hűvös helyen vagy a hűtőben.

3. Sütés előtt megolvasztjuk a vajat és összekeverjük az összes hozzávalóval. A felfújt tetején elosztjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. A teteje szép piros, ropogós legyen. Kb. 45-50 perc, de figyeljük, mert minden sütő másképp süt. Frissen magas, majd, ahogy hűl, kissé összeesik.

2017. december 12., kedd

Fekete sör mousse meggyel (tojásmentes)

Ez egy nagyon érdekes desszert és csak azoknak ajánlom, akik egyrészt amúgy is kedvelik a söröket, azon belül is a barna söröket, másrészt azoknak, akik kedvelik az enyhén kesernyés ízeket. A receptet a Vidék íze 2017 decemberi számában találtam. Egy kicsit módosítottam rajta, azaz kevesebb lett az édesítés és tettem bele egy kis étcsokit is, mert úgy éreztem, jól illene bele. Biztos, hogy máskor is elkészítem, mert nekünk, barna sör rajongóknak ízlett. A meggy mindenképp kell hozzá, csak így lesz kerek a desszertünk. Nekem nem volt mandulakivonatom, de szerintem nem is hiányzott bele.

Elsőre kissé kételkedtem, hogyan fog összeállni ez a krém, mert a mousse (kiejtve: mussz) általában tojást is tartalmazó krém, ami esetleg dúsítva van tejszínnel, vajjal, de láttam már mascarponésat is. Ebben viszont nincs tojás, csak a tejszín és a sör.



Hozzávalók: 
- 4 dl fekete sör (eredetileg 5 dl),
- 2,5 dl tejszín (eredetileg 3 dl),
- 10 dkg méz (nálam csak 2,5 dkg méz és 2,5 dkg cukor),
- 1-2 dkg étcsoki (70 %-os), ez elmaradhat, az eredeti recept nem írta, de én úgy éreztem, ez is kell bele,
- 20 dkg friss, magozott amaréna meggy (nálam a nyáron, saját levében eltett cukormentes meggybefőtt),
- vanília (1 rúd vagy őrölt),
- pár csepp mandulakivonat (nálam ez nem került bele, helyette egy kupak rumot tettem),
- cukor a meggyhez (10 dkg-ot ír az eredeti recept, nálam ennél kevesebb).


Elkészítés: 

1. A meggyet 1-2 nappal korábban kell elkészíteni. Összekeverjük a vanília kikapart belsejével, a mandulaaromával (én egy kevés rummal), kristálycukorral. 2-3 óránként megkeverjük, míg a cukor el nem olvad, utána néhány napra betesszük a hűtőbe (lefedve). A végén egy szirupos meggyet kapunk. (Nálam egy napot várt csak.)

2. A fekete sört a mézzel (cukorral) lassú tűzön beforraljuk. Krémes állagú legyen a végeredmény. Ez eltartott egy ideig, már kezdtem feladni. Mikor már krémes állagú, akkor levesszük a tűzről. Kicsit hagyjuk hűlni és aki szeretne csokit tenni bele, az most beleolvaszthatja azt is. Ne hagyjuk teljesen kihűlni a sörkrémet, különben nem tudjuk majd a tejszínhez önteni. A recept nem írta, mennyire kell kihűlnie a krémnek, így én addig vártam, míg még önthető volt, ujjamat beletéve nem éreztem forrónak, inkább csak langyosnak.

3. A tejszínt elkezdjük felverni. Mielőtt teljesen megkeményedne, több részletben hozzáadjuk a sörkrémet, közben verjük tovább a tejszínt. Könnyű habnak kell lennie. (Vigyázzunk azért, hogy ne verjük túl, mert akkor meg kicsapódik a vaj.)

4. Én rögtön poharakba töltöttem, de az eredeti recept azt írja, tálalásnál evőkanállal vagy fagyiskanállal kis gombócokat készítünk a krémből. A meggyel fogyasztjuk. Személyes megjegyzésem még, hogy ez egy igen tömény desszert, ne adjuk nagy adagokban. Olyan ez, mint a kávé, kicsi tálkákban kínáljuk. A képen látható nagyobb pohár már túl nagynak bizonyult, ennél jóval kisebben érdemes kínálni.

2017. december 11., hétfő

Kréker

Mikor a gyerekeim elkapnak valamit és nem tudnak enni, akkor ilyen krékert szoktam sütni nekik. A receptet Max konyhájában találtam még évekkel ezelőtt.

Mindig fél adagot készítek, de ide az eredeti receptben megadott mennyiségeket írom. 



Hozzávalók (én fél adagból szoktam sütni): 
- 50 dkg liszt,
- 24 dkg víz,
- 6 dkg olaj (olíva, szőlőmag...),
- 15 g só,
- 1 teáskanál cukor,
- 2 kiskanál szárított élesztő vagy 16-20 g friss élesztő,
- szóráshoz: só, szezámmag, provance-i fűszerkeverék, fokhagyma granulátom stb. én semmit nem szoktam tenni rá, hogy ne terheljem meg lábadozó gyerekeim gyomrát, de, ha valaki csak úgy, csemegézni készíti, akkor nyugodtan ízesítse természetesen :)). 

Elkészítés: 

1. Minden hozzávalót egy edénybe teszünk (az élesztőt csak úgy, morzsoljuk bele) és gyúrjuk össze a tésztát. A recept azt írja, langyos helyen kelesszük 40-50 percig. Nekem ilyenkor sietnem kell, így nem mindig van időm keleszteni. 

2. Négy részre osztjuk a megkelt tésztát és enyhén lisztezett felületen elkezdjük kinyújtani. Mikor már kezd leragadni és nagyjából kinyújtottuk, akkor áttesszük egy sütőpapírra és azon folytatjuk a nyújtást. Jó vékonyra kell kinyújtani. 

3. Aki szeretné, a kinyújtott tésztát most szórja meg az ízesítővel. Egy nyújtófával kicsit még bele is hengergetjük. 

4. Villával megszurkáljuk (én most ezt a nagy sietségben elfelejtettem). Derelyevágóval kis lapocskákra vágjuk. 

5. Előmelegített (eredeti recept szerint 160-170 fokos, nálam 180 fokos) sütőben készre sütjük. Szép piros legyen, úgy fog ropogni. Utána széttördeljük a vágások mentén a tésztát. 

2017. december 9., szombat

Zöld diós kecskekrémsajt pirítóson

Az ötletet a Goldenfood oldalán találtam. Nekem nagyon ízlik, úgyhogy máskor is elkészítem. Izgalmas, ahogy az édes és a sós íz találkozik egymással. A vadkovászos kenyeret én sütöttem, a zöld diót én tettem el a nyáron (saját dióból, a recept ITT található), a feta sajtot és a krémsajtot én készítettem kecskéink tejéből, úgyhogy ez most aztán tényleg házi.




Hozzávalók:
- 20 dkg krémsajt (eredeti recept szerint juhtúró, nálam kecsketejből készült krémsajt),
- 15-20 dkg feta sajt,
- kb. 1 dl tejföl (nálam házi joghurt, annyi, amennyivel a megfelelő állagot elérjük),
- bors,
- só, de csak akkor, ha szükséges, vigyázat, a sajt is sós!,
- zöld dió befőtt (kb. 5 db, de ez függ a dió méretétől is, kóstolgassuk, hogy ízlik jobban), apróra vágva,
- egy csokor petrezselyem, aprítva,
- fél dl extra szűz olívaolaj (én nem tettem bele).

Elkészítés: 

1. A juhtúrót/krémsajtot a feta sajttal krémesre keverjük (én ezt egy botmixerrel oldottam meg). Ha szükséges, tegyünk bele tejfölt vagy natúr joghurtot (krémes állagú legyen, de ne folyós).

2. Ízesítsük borssal, ha kell sóval, de valószínűleg az nem kell bele. Aki tesz bele olajat, azt is most keverje bele. Beleforgatjuk az apróra vágott zöld diót is.

3. A krémet friss pirítósra kenjük, tetejét zöld dió szeletkékkel díszítjük.

2017. december 8., péntek

Aranypatkó (szilvalekváros töltelékkel)

Ez a sütemény is éveket várt, mire sorra került, de most végre elérkezett az idő, hogy elkészítsem, mert gyerekeim a közeli városba indulnak kicsit kirándulni (megnézik a karácsonyi vásárt és egy színházi előadást), ezért olyan útravalót kerestem, ami nem romlandó és nem tartalmaz allergéneket (a lányom számára). A recept egy Rama szakácskönyvből való (évjárat nincs feltüntetve), de én természetesen nem margarint, hanem vajat tettem a tésztába.

A sütemény még egészségesnek is mondható, hisz a tésztájában sok répa található, a töltelék házi cukormentes szilvalekvár. A cukorborítás az egyetlen, ami nem egészséges, de elárulom, hogy én csak az első adagot forgattam porcukorba, azt is csak éppenhogy, ugyanis nekünk nem hiányzik a cukor, bőven elég édességet ad a lekvár és a sárgarépa.

A répa íze nem érződik, viszont a sütemény színe valóban szép sárga lesz. Tojás nem kell bele.





Hozzávalók: 
- 30 dkg liszt,
- 20 dkg hideg vaj (nálam 10 dkg vaj és 8 dkg zsír),
- 30 dkg sárgarépa,
- 1 csomag sütőpor (én nem használok sütőport, mert nem szeretem a mellékízét, így csak egy kiskanál szódabikarbónát tettem bele),
- sűrű, házi, cukormentes szilvalekvár,
- aki igényli, forgassa vaníliás porcukorba.

Elkészítés: 

1. A sárgarépát nagyon finomra reszeljük (!).

2. A lisztet a sütőporral (szódabikarbónával) összekeverjük, beletesszük a zsiradékot és gyorsan elmorzsoljuk. Ezután megy bele a répa.

3. Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk (jól nyújtható, könnyen kezelhető, puha, de nem ragacsos tésztát kell kapnunk), majd zacskóba tesszük a tésztát és legalább 30 percre betesszük a hűtőbe pihenni.

4. Ezután kivesszük a hűtőből a tésztát és ketté vesszük. Így könnyebb lesz kezelni. Vékonyra kinyújtjuk, majd fánkszaggatóval kiszaggatjuk. A leeső részeket újra gyúrjuk és addig szaggatjuk a korongokat, míg elfogy a tészta.

5. Minden korong közepére szilvalekvárt teszünk (ne túl sokat, de ne is keveset) és óvatosan, úgy, hogy a lekvár ne folyjon ki, félbehajtjuk. Én villával körbenyomkodtam a széleket, így nem nyíltak szét a patkók.

6. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a süteményt, majd 200 fokra előmelegített sütőben készre sütjük (kb. 20 perc volt nálam, de ez sütőfüggő, figyeljük).

7. Aki szeretné, még forrón forgassa vaníliás porcukorba. Mint említettem a bevezetőben, nekünk elég édes porcukrozás nélkül is, így a második adagot már nem cukroztam meg.


2017. december 4., hétfő

Krémsajtgolyó karácsonyi köntösben (sós)

Ízesített, különböző fűszerekbe forgatott krémsajtgolyók vagy rudak helyett most karácsonyi formát öltött a krémsajtom. Készítettem egy édeset és egy sósat, melyekhez sütöttem sós és édes kekszet is. Angol nyelvű oldalakon bőven lehet találni ötleteket az ízesítéshez mind édes, mind sós változatban.





Hozzávalók: 
- szobahőmérsékletű krémsajt, ami nem túl lágy, nem folyik szét, azaz formázható (nálam 20 dkg házi kecskekrémsajt),
- ha szükséges, akkor keverjünk hozzá egy kis joghurtot (amennyiben túl kemény a krémsajt),
- szárított zöldfűszerek és fokhagyma ízlés szerint, ki mit szeret (nálam most bazsalikom, oregánó, kakukkfű, borsikafű, rozmaring került bele, de csak módjával és egy gerezd reszelt fokhagyma),
- só,
- a díszítéshez petrezselyemzöld, nagyon szárazra aszalt paradicsom aprítva. 

Elkészítés: 

1. A krémsajtot kikeverjük a fűszerekkel és a sóval. Ha túl kemény a krémsajt, tegyünk hozzá egy kis natúr joghurtot. 

2. Formázzunk fenyő alakot, majd tekerjük folpackba és tegyük a hűtőbe pár órára vagy másnapig. 

3. Mikor megszilárdult a "fenyőfánk", díszítsük fel. 

4. Fogyasztása: kenhetjük kenyérre, péksüteményre vagy sós kekszekre, krékerekre. 


Krémsajtgolyó karácsonyi köntösben (édes)

Ízesített, különböző fűszerekbe forgatott krémsajtgolyók vagy rudak helyett most karácsonyi formát öltött a krémsajtom. Készítettem egy édeset és egy sósat, melyekhez sütöttem kekszet is (egyikhez édes kekszet, másikhoz sósat). Angol nyelvű oldalakon bőven lehet találni ötleteket az ízesítéshez mind édes, mind sós változatban.




Hozzávalók:
- szobahőmérsékletű krémsajt, ami nem túl lágy, nem folyik szét, azaz formázható (nálam 20 dkg házi kecskekrémsajt),
- ha szükséges, akkor keverjünk hozzá egy kis joghurtot (amennyiben túl kemény a krémsajt),
- nagyon szárazra aszalt sárgabarack (nálam házi), igen apróra vágva,
- diógrillázs, nagyon apróra törve, recept ITT,
- 2 kocka étcsoki, nagyon apróra törve,
- porcukor ízlés szerint,
- a díszítéshez magvak, aszalt gyümölcs.

Ízesíthetjük bármivel, nekem most a fentiekhez volt kedvem.

Elkészítés: 

1. A krémsajtot kikeverjük a porcukorral, majd hozzáadjuk az általunk választott ízesítőket (grillázs, csoki, aszalványok). Ha túl kemény a krémsajt, tegyünk hozzá egy kis natúr joghurtot.

2. Formázzunk fenyő alakot, majd tekerjük folpackba és tegyük a hűtőbe pár órára vagy másnapig.

3. Mikor megszilárdult a "fenyőfánk", díszítsük fel.

4. Fogyasztása: kenhetjük enyhén édes (házi) kekszre vagy péksüteményre.

Sós sajtos keksz

Egyszerű, gyorsan elkészül és nehéz abbahagyni ezt a kekszet. Férjemnek legalábbis nagyon megörült ennek a keksznek, amit a sós-fűszeres krémsajthoz készítettem.




Hozzávalók: 
- 20 dkg liszt,
- 12 dkg hideg vaj,
- 10 dkg reszelt parmezán (de, ha olyan nincs, más sajt is megfelel, nekem parmezán jellegű házi kecskesajtom volt itthon, azt reszeltem bele és egy kevés igazi parmezánt is),
- 1 kiskanál só,
- néhány evőkanál víz, ha szükséges,
- egy nagyon picike őrölt pirospaprikát is tettem bele, hogy szebb színe legyen a keksznek. Ez elmaradhat, nem muszáj beletenni.

Elkészítés: 

1. A lisztet összekeverjük a sóval és elmorzsoljuk a vajjal. Dolgozzunk gyorsan, nehogy a vaj nagyon megolvadjon kezünk melegétől.

2. Hozzáadjuk a reszelt sajtot és a pirospaprikát. Annyi vizet adjunk csak a tésztához, mellyel egy nem ragacsos, de nem is kemény, hanem rugalmas, jól nyújtható tésztát kapunk. Gyorsan dolgozzunk, majd tegyük zacskóba és pihentessük a tésztát hűtőben. (Legalább 1 órát.)

3. A pihentetett tésztát kinyújtjuk 2-3 mm vastagra. Ha krékerszerűt szeretnénk, akkor ennél is vékonyabbra nyújtsuk a tésztát, mert előfordulhat, hogy sülés közben kicsit megdagad a keksz. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, majd villával megszurkáljuk.

4. 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük. Ha az aljának kezd színe lenni, akkor kész, vehetjük ki a sütőből. Figyeljük, gyorsan sül, főleg, ha nagyon vékonyra nyújtottuk a tésztát!

2017. december 1., péntek

Felnőttes "tiffin"

A recept a Jamie magazin 2015/1-es számban található. Akkor, mikor megjelent az újság és férjem meglátta ezt a tömény finomságot, megkért, hogy egyszer majd készítsem el. Valahogy aztán hol elfelejtkeztem róla, hol volt más, amit ki szerettem volna próbálni. Most viszont eljött a napja ennek is. Nagyon finom, nagyon csokis. Nehéz abbahagyni! Az újságban felnőttes tiffin az édesség neve, így én is megtartottam ezt az elnevezést.





Hozzávalók: 
- 5 dkg vaj,
- 20 dkg étcsoki (70 %-os, de nálam egyik tábla 70%-os, míg a másik 85 %-os volt),
- 1 és fél evőkanál cukorszirup (én ezt nem tettem bele, mert felesleges volt elrontani a túl édes ízzel, mi bírjuk a keserűcsokit),
- 50 ml skót whisky (nem tettem bele a gyerekek miatt, csak egy kupaknyi igazi rumot),
- 9 dkg amarettós keksz (nekem ilyen nincs itthon, ezért gyorsan sütöttem egy kis mandulás-barackmagos kekszet),
- 17,5 dkg jó minőségű aszalt gyümölcs (én az általam jó keményre aszalt meggyet, szilvát és sárgabarackot választottam),
- 3 dkg mogyoró,
- 3 dkg pisztácia (nálam e helyett is mogyoró került bele),
- kakaópor a tetejére.

Elkészítés: 

1. Az olajos magvakat és az aszalt gyümölcsöket jó apróra vágjuk. A kekszet nagyobb darabokra tördeljük (én azért nem hagytam olyan nagyra).

2. Egy 23X16 cm-es formát (tepsit, dobozt) kibélelünk sütőpapírral.

3. Egy edénybe vizet engedünk kb. 1-2 ujjnyi vastagon, ráhelyezünk egy hőálló tálat. Ebbe tördeljük a csokit. Hozzáadjuk a vajat is (és a cukorszirupot, ha használunk). Teljesen felolvasztjuk, de vigyázzunk, ne forrósítsuk fel túlságosan a csokit. Épp' csak olvadjon el minden.

4. Levesszük a tűzről (vigyázzunk a gőzzel!). Mehet bele az alkohol, ha használunk, az aszalványok, a keksz és a magvak. Jól elkeverjük.

5. Beleöntjük a formába. A széléig terítsük szét, ne maradjon üres hely. Elsimítjuk a tetejét. Letakarjuk átlátszó fóliával, vagy, ha dobozba tettük, akkor a doboz tetejével. Hűtőbe tesszük 2 órára.

6. Amikor megszilárdult, kivesszük a hűtőből, tetejét megszórjuk kakaóporral és éles, vékony pengéjű késsel óvatosan, hogy ne törjön, felcsíkozzuk vagy tetszőleges formájúra szeleteljük. Nálam a széle kicsit tört, legközelebb figyelek arra, hogy a szélén ne kunkorodjon fel a csoki, mert szeletelésnél könnyebben törik.

Kenyértorta/sós torta, kolbászkrémmel

Férjem sikeres államvizsgája alkalmából készítettem ezt a sós tortát (vagy mondhatjuk szendvicsnek is, rendhagyó formában). A tölteléke kolbászkrém, kívül pedig házi kecskekrémsajttal vontam be, amit én készítettem még a nyáron. A hagyma és a paprika a kertből van, a kenyeret én sütöttem hozzá.





Hozzávalók: 
- egy püspökformában megsütött kenyér, jó, ha nem aznapi sütésű, különben nehéz szeletelni (nálam házi kovászos kenyér, de aki nem süt kenyeret, készítse bolti formakenyérből),
- kolbászkrém, receptjét lásd ITT,
- 30 dkg krémsajt (nálam házi kecskekrémsajt),
- só.

Elkészítés: 

1. A kenyér héját körben levágjuk, majd három lapba vágjuk (vízszintesen).

2. Mindkét lapot megkenjük kolbászkrémmel. A tetejére már nem kentem kolbászkrémet.

3. A krémsajtot kihabosítjuk botmixerrel, sózzuk. Ezzel bekenjük a torta tetejét és oldalát. Hagyjunk egy kevés krémsajtot a díszítéshez is.

4. Tetszőleges zöldségekkel díszítsük és kínáljuk a tortát, ami tulajdonképp szendvics, csak kicsit ünnepi formában.

Kolbászkrém

A kolbászkrémes-krémsajtos kenyértortához készítettem ezt a kolbászkrémet. A receptet itt találtam. Változtattam a hozzávalók listáján, mert nálunk a tojást el kell hagyni, de jelzem, hogy mennyit írt az eredeti recept. Aki ehet tojást, nyugodtan tegye bele a krémbe.



Hozzávalók: 
- 25 dkg puha, lángolt kolbász,
- 1 fej lilahagyma pucolva, kockára vágva,
- 2-3 darab keményre főtt tojás (én nem tettem bele), apróra vágva,
- 5 dkg puha vaj,
- 1 dl tejföl,
- só,
- bors.

Elkészítés: 

1. A kolbász héját lehúzzuk (ha nem jön le, forró víz alá kell tartani, majd leitatni róla a vizet és így megpróbálni lehúzni). Kis kockákra vágjuk.

2. Hozzáadjuk a hagymát, tejfölt, vajat, tojást és ízesítjük sóval, borssal.

3. Botmixerrel krémesre turmixoljuk. Aki szeretné, hagyhatja rusztikusabbra is, de én most sima krémet szerettem volna. Tálalás előtt behűtjük. Kínáljuk kenyérrel vagy más pékáruval.

2017. november 30., csütörtök

Fűszeres sós magvak

Sok receptet átnéztem az interneten, azokból gyúrtam össze ezt az abbahagyhatatlan édes-sós finomságot. Férjem államvizsgára készül és gondoltam, talán örülne neki, ha tanulás közben, a szünetekben eszegethetne egy kis finomságot. Jól gondoltam, nagyon ízlett neki. Készítettem egy adag cukros-fahéjas mandulát is, biztos, ami biztos. Annak a receptje is megtalálható a blogon, ITT. Mindkettő remek vendégváró is lehetne. 




Hozzávalók: 
- kb. 20 dkg olajos mag (dió, mogyoró, mandula, kesudió vegyesen vagy csak egyik, nálam dió és mandula, szerintem dióval finomabb),
- 1 kiskanál só,
- 1 evőkanál cukor,
- fűszerek ízlés szerint: nálam most egy kiskanálnyi vegyes fűszer, amiben volt darált színes bors, gyömbér, fahéj, lehet bele több fűszert is tenni, ez ízlés dolga, én most csak egy enyhén fűszeres ízt szerettem volna elérni,
- őrölt chilipaprika, ízlés szerint (nálam kb. egy mokkáskanál).
- ízesíthetjük bármivel a fentiek helyett, pl. rozmaring, oregánó, fokhagyma, koriander, szegfűbors, kömény stb.

Elkészítés: 

1. A mandula héját leszedtem, de ez el is maradhat (azaz vizet forraltam, majd beletettem a mandulát, 2 perc után leszűrtem, így könnyen kibújik a mag a héjból, kiterítjük, megszárítjuk).

2. A diót szárazon egy kicsit megpirítottam, majd egy konyharuhába csavartam és ledörgöltem a héját. Nem jött le teljesen, így legközelebb ezzel nem is bajlódok majd.

3. A mandulát beletesszük a tapadásmentes serpenyőbe és elkezdjük pirítani. Félidőben hozzáadtam a diót is.

4. Közben az általunk választott tetszőleges fűszereket összekeverjük a sóval és a cukorral.

5. A magokra öntjük. Elkeverjük. A kezünkkel egy kis vizet locsolunk rá (vagy, ha van mivel, akkor vizet fújunk rá), hogy jobban tapadjon a cukros fűszer. Alacsony-közepes lángon folyamatos keverés mellett addig pirítjuk, míg a cukor és a só elolvad és a cukor karamellizálódik kicsit. .

6. A csípős paprikát csak akkor keverjük hozzá, ha levettük a tűzről.

7. Sütőpapírra borítjuk a magvakat, eligazgatjuk, hogy ne nagyon legyenek összeragadva és megvárjuk, hogy hűljön. Ezután szétszedjük és tálra rendezzük. Szerintem frissen a legjobb.

Tipp: sokan sütőben sütik meg a fűszeres magokat, nem serpenyőben, illetve többeknél láttam, hogy egy tojásfehérjét enyhén felvertek, majd abba tették a fűszereket és abba forgatták a magokat, majd tették sütőbe (gondolom, ezáltal még jobban tapad a fűszer a magra...mi nem ehetünk tojást, mert lányom tojásallergiás, így ezt a lehetőséget eleve ki kell zárnom).

2017. november 29., szerda

Hajdinapalacsinta (máktöltelékkel)- tojásmentes

Nálunk nem fontos, hogy gluténmentes legyen az étel, mégis nagyon szeretek kísérletezni gluténmentes alapanyagokkal, mint például a hajdinával. Kezdetben nem ízlett a hajdina, de most már egyre több ételben kipróbálom és azt kell mondjam, egyre jobban megszoktam azt a különleges, jellegzetes diós ízét. Ma hajdinapalacsintát kívántam, méghozzá mákos töltelékkel. Ilyet korábban még nem készítettem, ez volt az első próbálkozás. Természetesen tojásmentesen kellett sütnöm a palacsintát, hisz Panni nem ehet tojást. Őrölt lenmagot tettem a tésztába, amit a vegán konyhában tojáspótlóként használnak. Működött, egészen szép palacsintákat sikerült sütnöm. A mákos töltelék pedig nagyon illik a hajdinához, de természetesen tölthető bármivel, ehetjük édesen és sósan is.






Hozzávalók a palacsintához: 
- 20 dkg hajdinaliszt,
- kb. 4-4,5 dl tej vagy amennyit a tészta kíván,
- 1 púpos evőkanál őrölt lenmag vagy lenmagliszt,
- ha édes lesz a töltelék, akkor 2 dkg barnacukor, ha sós, akkor egy kevés só,
- 1 kiskanál szódabikarbóna, hogy könnyebb legyen a tészta, de elhagyható,
- amennyiben nem kell tojásmentes diétát tartanunk, nyugodtan mehet a tésztába 2 darab tojás, de akkor a tej mennyisége majd lehet, hogy módosul,
- zsiradék a sütéshez.

Elkészítés: 

1. Van, aki külön keveri ki a lenmagot néhány kanál vízzel, de én nem bíbelődtem ezzel, egyszerűen hozzákevertem a hajdinaliszthez.

2. Ehhez keverjük a szódabikarbónát, a cukrot/sót és annyi tejet, hogy a kívánt állagot elérjük. Nekem az a tapasztalatom, ha túl sok tejet adtam hozzá (túl híg lett a massza), akkor szakadt a palacsinta, nehéz volt sütni, így nem is tudtam túl vékony palacsintákat készíteni. Ha amerikai palacsintát szeretnék készíteni, akkor hagyjuk sűrűbbre a tésztát, ha vékonyabb, feltekerhetőt, akkor hígabbra. Néhány palacsinta megsütése után már látjuk, hogy az ízlésünknek és a lisztnek mennyi tejjel lesz igazi a tészta.

3. Miután összekevertük a tésztát, lefedve hagyhatjuk állni egy kicsit. A pihentetés után sűrűsödik a tészta, elképzelhető, hogy igényel majd némi folyadékot. Én most két részletben sütöttem ki a palacsintát, így azt mondom, állás nélkül is ugyanolyan jók lettek.

4. A palacsintasütőt minden sütés előtt egy kevés zsírral kikentem. Közepes tűzön sütöttem, így szépen átsültek, de nem száradtak ki a palacsinták.

5. Kicsit máshogy működik sütés közben, főleg tojás nélkül, a hajdinalisztes palacsinta hagyományos társánál (pl. nehezebben terül a palacsintasütőben), de érdemes egy esélyt adni neki, mert finom és ráadásul még egészséges(ebb) is.

Hozzávalók a mákkrémhez: 
- 20 dkg darált mák,
- kb. 2 dl tej,
- cukor ízlés szerint,
- őrölt fahéj, ízlés szerint,
- kevés frissen facsart citromlé vagy reszelt citromhéj (elhagyható, én nem tettem bele),
- lehet tenni bele mazsolát is, én most nem tettem bele.

Elkészítés: 

1. A darált mákot leforrázzuk a tejjel. Ízesítjük cukorral, fahéjjal, citrommal, esetleg mazsolával. Lassú tűzön kicsit főzzük állandó keverés mellett.

2. Legyen krémes, de ne folyós, mert akkor kifolyik a palacsintából. Ha túl száraz, adjunk még hozzá kis tejet, nehogy fojtós legyen a töltelék.

4. El tudnék képzelni jó sűrű, házi, cukormentes szilvalekvárt is a mákkrémben vagy párolt almát vagy nyers, reszelt, de levétől kicsit kinyomkodott almát. Azt is lehet, hogy megkenjük a még forró palacsintákat lekvárral, arra szórunk porcukros mákot és így tekerjük fel a palacsintát.


Édesburgonya-leves brokkolival

A Vidék íze legújabb, 2017 decemberi számában találtam a receptet. Nagyon megörültem neki, mert éppen annyi batáta maradt még az idei termésből, amennyi a recept szerint szükséges, illetve a mélyhűtő tele van brokkolival, amit szintén ősszel szedtünk a kertben. Válogatós fiamnak is ideális ebéd, mert a zöldségek nagy része botmixerrel krémesítve van. Gyorsan elkészülő, ízletes, színes. egészséges, húsmentes ebéd lett belőle.



Hozzávalók: 
- 50 dkg batáta (édesburgonya), de lecserélhetjük sütőtökre is,
- 50 dkg brokkoli (friss vagy fagyasztott),
- 1 kisebb fej vöröshagyma,
- sárgarépa (eredeti recept szerint 1 közepes, de én 4 darabot tettem bele),
- 1-2 cm friss gyömbér (nálam egy kevés szárított, őrölt gyömbér került bele),
- 2,5 dl tejszín,
- só,
- tökmagolaj a tálaláshoz (elmaradhat).

Elkészítés: 

1. A batátát meghámozzuk, daraboljuk és egy fazékba tesszük. A brokkoli rózsáinak szárát levágjuk (ha van fás részt, azt lefaragjuk) és a batátához adjuk. A vöröshagymát is feldaraboljuk és a zöldségekhez tesszük. Felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Sózzuk és a gyömbérrel ízesítjük.

2. A sárgarépát megpucoljuk és nagyobb csíkokra vágjuk. Mehet bele ez is a levesbe, amit felteszünk főni. Lassú tűzön addig főzzük, míg minden megpuhul.

3. Az eredeti recept szerint a brokkolirózsákat kevés szódabikarbónával kevert, forrásban lévő vízben roppanósra kell főzni. Én viszont nem szerettem volna, hogy a brokkoliból kifővő ízanyag kárba vesszen, így a levesbe dobtam őket néhány percre, majd kiszedtem egy tányérra.

4. Mikor minden megfőtt, akkor a répát is kiszedjük (én a felét a levesben hagytam) és felöntjük a levest a tejszínnel.

5. Botmixerrel krémesre törjük, majd forralunk rajta egyet.

6. Tálaláskor minden tányérba teszünk néhány brokkolirózsát és felkockázott, levesben főtt répát. Végül az egészet meglocsoljuk egy kevés tökmagolajjal.

2017. november 27., hétfő

Mézeskalácsház tojás nélkül, tojásmentes cukormázzal

A hétvégén elkészítettük a gyerekekkel életünk első mézeskalácsházát. Nem vagyok híve a cukormáznak, minden évben aszalványokkal, magvakkal díszítjük a mézeskalácsokat, esetleg magas kakaótartalmú étcsokival (mint például ITT), de megígértem a gyerekeknek, hogy idén mindenki kap egy házikót. Ezt már nem tudtam cukormáz nélkül "megúszni". Ráadásul a máznak tojásmentesnek kell lennie, mert lányom tojásérzékeny (porcukor, citromlé, egy kis étkezési keményítő és kevés víz van a mázban, amit jó sűrűre készítettem). 

A sablont innen töltöttem le. 

A tapasztalataim a következők: 

1. A tésztát sütőpapíron kell nyújtani és kivágni, mert így nem deformálódik a kivágott forma a tepsire helyezéskor. 

2. Sütés után sima felületen kell kihűteni az alkatrészeket, különben görbülnek, deformálódnak. 

3. Óvatosan csúsztassuk le a tepsiről a kisült elemeket, nehogy eltörjenek. 

4. A cukormáz legyen jó sűrű, különben sokáig kell tartani, fogni, meg könnyen szét is csúszik az épület. Ha terül a máz, akkor még nem jó, kell még hozzá porcukor. 

5. Természetesen eredetileg tojásfehérjével kell kikeverni a porcukrot, de lányom tojásallergiás, így nekem mást kellett kitalálnom. 

6. A porcukrot szitáljuk át. 

7. Sajnos nem méregettem, miből mennyit tettem a mázhoz, de az a lényeg, hogy először mindig nagyon kevés folyadékot tegyünk a cukorhoz. Körülbelül egy evőkanál étkezési keményítőt kevertem minden adag porcukorhoz (azaz másfél-két kávédarálóban megdarált adaghoz). 

8. A sablont és a tésztát szikével vágtam ki.