2017. július 23., vasárnap

Ónabóna (mirabolán) lekvár

Ónabóna (más néven mirabolán, potyóka, fosóka szilva) lekvárt főztem be. Idén nem termett olyan sok gyümölcs a kertben, amennyi a korábbi években, ezért minden lehetőséget kihasználok, hogy befőzzem, ami csak az utamba kerül. Ónabónát eddig még soha nem tettem el télire, ez az első próbálkozásom. Van egy ónabóna fa a kertünkben, amit már évek óta ki akarunk vágni (nem is tudom, miért). Odáig el is jutottunk, hogy az ágait levágjuk, de aztán a fatörzs kiszedése mindig elmaradt. A fa (szerencsére) élni akart, így az ágait folyton újranövesztette. A fa él, virul, igaz, a csonkítás miatt csúnyácska, de én most már nem engedem kivágni. 

Láttam már sárga, sötétlila és világoslila ónabónát. Nekünk az utóbbi terem a kertben, de a lekvárt most nem ebből (mert még nem érett), hanem a munkahelyünkön található fa terméséből főztem. Az a szilva sötétlila. 

A lekvár finom lett, sűrű lett, azonban aki a nagyon édes ízeket szereti, annak valószínűleg nem ízlene, mert eléggé savas, savanykás. Kevéske cukrot mi is tettünk bele, pedig mi egyébként nem szeretjük a túl édes ízeket, de ebbe nekünk is kívánkozott egy kis édesítés. Azt olvastam, ha a gyümölcs héja nem kerül a lekvárba, akkor édesebb lesz a lekvár. Én beletettem, mert gondoltam, az is sűrít majd. Legközelebb azért kipróbálom majd héj nélkül is, de így is finom és különleges ízű lett. 


Hozzávalók: 
- ónabóna,
- cukor, ízlés szerint.

Elkészítés: 

1. A szilvát megmossuk. Egy edénybe tesszük és lassú tűzön főzni kezdjük. Kb. 30 perc múlva szétfő, a magja így majd könnyen eltávolítható.

2. A szilvát szűrőbe tesszük és átpasszírozzuk egy kanál segítségével. Így a magját el tudjuk távolítani. Én a héját is beletettem a lekvárba. Ez úgy sikerült gyorsan, hogy egy sajtkészítéshez való szűrőben passzíroztam, aminek a lyukain átment a gyümölcshéj is.

3. Az átpasszírozott szilvát feltesszük főni. Lassú tűzön főzzük, míg a kívánt állagot elérjük. Kevés cukorral ízesítjük a végén.

4. Tiszta üvegekbe töltjük a kész lekvárt és száraz dunsztba tesszük.

2017. július 22., szombat

"Túró rudi" fagyi

Egy gyors desszert készült ma nálunk. Nagyon finom lett, mindenkinek ízlett és így legalább ettek a gyerekek egy kis túrót (mert egyébként nyersen nem szeretik a túrót).




Hozzávalók: 
- 25 dkg túró (nálam házi, kecsketejből készült),
- 2,5 dl tejszín, nem vertem fel habbá,
- 18 dkg natúr joghurt (nálam házi, kecsketejből készült),
- kis vanília,
- kevés citromlé (ha van kezeletlen héjú citrom, akkor mehet bele a reszelt héja),
- porcukor ízlés szerint (nálam 3,5 dkg),
- étcsoki (nálam 72 %-os, ízlés szerinti mennyiségben, nálunk 7 dkg).

Elkészítés: 

1. Fagyigéppel készítettem, így nekem csak annyi volt a dolgom, hogy a csokin kívül minden hozzávalót összekevertem pár perc alatt gépi habverővel, majd beleöntöttem a fagyigépbe és 50 perc múlva elkészült a fagylaltunk.

2. Ha nincs fagyigépünk, akkor szintén keverjük össze a hozzávalókat (kivéve a csokit) és tegyük be a mélyhűtőbe. Mikor kezd szilárdulni, fél óránként kevergessük át botmixerrel, míg a megfelelő állagot el nem érjük (kb. 3-5 alkalommal kell kevergetnünk). Azért kell kevergetni, hogy a jégkristályokat minél kisebbre aprítsuk és krémesebb legyen a fagyink.

3. Az étcsokit egy éles késsel nagyon apróra daraboljuk. Amikor már majdnem kész a fagyi, akkor beleforgatjuk a csokimorzsákat. Tálaláskor a tetejét is megszórhatjuk étcsokival, de csorgathatunk rá olvasztott csokit is.

2017. július 21., péntek

Házi rétes, házi tésztából

Évek óta szeretnék rétest sütni. Olyan rétest, aminek a tésztáját is én készítem el. Az interneten és könyvekben látható, olvasható leírások és képek alapján nem éreztem úgy, hogy egyedül neki mernék állni. Aztán egyszer megkérdeztem egy ismerősömet itt a faluban, nem ismer-e egy öreg nénit, aki tud rétest sütni. Öreg nénit ugyan nem, de egy fiatal tanárnőt, aki dédmamájától és nagymamájától tanulta a réteshúzást, ismer. Nem volt kérdés, szerettem volna elmenni hozzá, hogy megmutassa nekem a tésztakészítés és a tésztahúzás mikéntjét. Ma végre eljött a nagy nap. Igaz, nagyon fáradtan, de lelkesen indultam az "órára". Rajtam kívül még ketten voltak kíváncsiak, hogyan készül az igazi rétes. Mindhárman kaptunk egy-egy edényt, tésztát gyúrtunk, majd pihentetés után kihúztuk, megtöltöttük és feltekertük a réteseket. Mindenki a saját tepsijébe pakolta a részét és otthon megsütöttük, majd jóízűen megettük. Készült almás-mákos, krumplis, káposztás, grízes-meggyes és vittem túrót, így túrós-mazsolás is (szívesebben ettem volna kapros-túrósat, de a család ragaszkodott a mazsoláshoz). Hamarosan, hogy a tanultakat ne felejtsem, önállóan is megpróbálkozom most már a réteskészítéssel. Itt is köszönöm a lehetőséget, a ránk áldozott időt és segítőkészséget!


Hozzávalók egy közepes asztalhoz:
- 5 dl liszt (fele rétesliszt, fele sima liszt, majd amikor elkészítem egyedül, itthon, akkor pontosítok a liszttel kapcsolatban),
- 1 kiskanál só,
- disznózsír,
- víz (amennyit a tészta kíván, de olyan 2 dl, apránként adagoljuk!),
- töltelék, amit szeretnénk (erről majd egy későbbi bejegyzésben írok).

Elkészítés: 

1. A sót feloldjuk a vízben, majd valamennyit a liszthez öntünk. Először ne sokat, apránként adagoljuk a vizet, nehogy túl lágy legyen a tészta. Kidolgozzuk úgy, hogy szép fényes, hólyagos legyen a tészta, aminek el kell válnia a kezünktől és az edénytől, de ne legyen túl kemény, inkább közepesen lágy. Ez akár 10-15 percig is eltarthat. Ezután gombócot formázunk és konyharuhával letakarva minimum egy félórát állni hagyjuk (a konyhapulton, a hideget nem szereti a tészta).

2. A konyhaasztalra terítünk egy terítőt, amit nem sajnálunk, ha zsíros lesz. Lisztet szitálunk rá és a kezünkre is.

3. A pihentetett tésztagombócot bal kézfejünkre helyezzük (valahol olvastam, hogy akkor jó a tészta, ha puha és ujjunkat beledugva az ujjunk nyoma ott marad). Jobb kezünkkel fogjuk a gombóc, vagy ekkor már inkább lángos formájú tésztát és körbe-körbe forgatjuk, közben egyre nagyobb lesz a korongunk, a tészta pedig egyre vékonyabb a közepén. Mikor már vékony a korong közepén a tészta, letesszük a lisztezett abroszra és elkezdjük húzni a tésztát körbe-körbe, közben lisztezett kézfejünket a tészta alá téve óvatosan, hogy minél kevésbé szakadjon, húzzuk, nyújtjuk.

4. Addig kell húzni a tésztát, míg mindenhol hártyaszerű lesz (olyan vékony, hogy átlátszik a terítő mintája). A vastag, lelógó széleket körben letépjük és azokat összegyűjtve újabb tésztagombócot gyúrunk belőlük, amit majd pihentetés után szintén kihúzunk.

5. A tésztát meglocsoljuk olvasztott zsírral és rászórjuk a tölteléket. Ezután a terítő segítségével mind a négy szélét felhajtjuk egy kicsit. A felhajtott részt újra meglocsoljuk olvasztott zsírral és teszünk rá egy kis tölteléket.

6. Ezután az egyik hosszabb oldalánál fogjuk az abroszt és határozott mozdulattal felsodorjuk a rétest. Érdemes a tészta közepéig sodorni, majd megnézni, mennyire vastag a rétesrúd. Ha úgy ítéljük meg, hogy tovább folytatva a sodrást túl vastag lesz a sütemény, akkor itt fejezzük be, menjünk át a másik oldalra és ott is sodorjuk fel a tésztát. Így lesz kettő rúd, amit keresztben a tepsi méretére vágunk (a mi esetünkben így 4 rúd lett, ami pont belefér a gáztepsibe).

7. A feltekert rétesrudakat tepsire helyezzük (én nem használok sütőpapírt, mert nem sül tőle olyan szépen a sütemény).

8. Sütés előtt mindegyik rudat megkenjük olvasztott zsírral és előmelegített, 180-200 fokos sütőben (nekem gyenge a sütőm, így 200 fokosban) megsütjük (én úgy szeretem, ha szép színesre sül).















2017. július 20., csütörtök

Almaleves (gyors, egyszerű)

Nagy kedvenc nálunk az almaleves. Kánikulában nem is kell más, csak egy nagy tál belőle. Ízletes nyári almából az igazi. Gyorsan készül, semmi extra csavar nincs benne.



Hozzávalók: 
- nyári alma, hámozva, kockákra vágva,
- cukor vagy méz ízlés szerint,
- kevés citromlé, de ez el is maradhat,
- kis fahéj (egész, de, ha nincs, akkor jó az őrölt is),
- néhány szem szegfűszeg,
- 1 evőkanál liszt,
- kb. 2 dl tejföl vagy joghurt (nálam mostanában házi kecsketejből készült joghurt).

Elkészítés:

1. Az almát felöntjük vízzel, teszünk hozzá fahéjat, szegfűszeget. Édesítjük és facsarhatunk bele kis citromlevet is.

2. Lassú tűzön, fedő nélkül főzzük. Ne főzzük túl, mert akkor az alma íztelen lesz. Az édesítést is igyekezzünk már az elején elvégezni, mert csak így lesz igazán ízletes a leves. Nem kell teljesen puhára főzni az almát, mert később még úgyis puhul és figyeljünk rá, mert gyorsan puhul.

3. Ha megfőtt az alma, akkor a lisztet kikeverjük (csomómentesre) a tejföllel vagy joghurttal. A forró levesből merünk hozzá egy evőkanálnyi menyiséget, jól kikeverjük és az egészet visszaöntjük a levesbe (behabarjuk a levest). Gyorsan elkeverjük, egyet forr és kész is. (Ha nem sikerül csomómentesre kikeverni a lisztet a tejföllel, akkor habarásnál egy szűrőn át engedjük az egy evőkanállal kikevert lisztes tejfölt a levesbe).

2017. július 18., kedd

Barackos-túrós kenyérpuding

A ribollita mellé mára ezt készítettem másodiknak. Nagyon kevés időm van a 6 hetes Csabi, a másik kicsi és a befőzés mellett a főzésre, így próbálok mindig valamilyen gyors, egyszerű ebédet főzni, ami azért egészséges is. A levesben bőségesen van mindenféle zöldség, ami csak a kertben terem, így a második fogásnál lehetek egy kicsit "lazább". Igaz, a barack a kertből van, a túró a saját kecskéink tejéből készült, a kenyér pedig kovászos és én sütöttem jó minőségű tönkölylisztből. Így már azért nem is olyan nagy bűnözés hétköznapra ez a desszert. Tojás nincs benne, mert Panni tojásallergiás, de, aki ehet tojást, nyugodtan keverjen a tejhez egyet-kettőt.



Hozzávalók: 
- 40 dkg szikkadt kenyér (nálam házi, kovászos, tönkölylisztből készült), felkockázva,
- 25 dkg túró (nálam házi, kecsketejből készült és ezért nedvesebb és zsírosabb a boltinál),
- 4 dl tej,
- cukor ízlés szerint (nálam most barnacukor),
- néhány jó érett sárgabarack (kb. 4-5 darab ment bele), darabolva,
- őrölt vanília (vagy vaníliaesszencia),
- durvára tört mandula a tetejére (nálam kb. 2 marék),
- aki ehet tojást, nyugodtan tegyen a tejhez 1-2 darabot,
- egy evőkanálnyi vaj az edény kikenéséhez.

Elkészítés: 

1. A tejet összekeverjük cukorral, vaníliával. A túróhoz is keverünk egy kis cukrot. Az edényt, amiben sül majd a puding, kikenjük vajjal.

2. A kenyérkockák egyharmadát beledobjuk az ízesített tejbe. Fél perc múlva kiszedjük és a sütőtál alján eligazgatjuk. Erre jön az ízesített túró fele. Ezután a sárgabarack darabok felét is rádobáljuk úgy, hogy mindenhova jusson.

3. Ismét egy adag beáztatott kenyér, túró és barack következik.

4. A tetejére megint beáztatott kenyér jön, és, ha marad tej, azt is ráöntjük a tetejére.

5. Megszórjuk cukorral és mandulával. Állni hagyjuk, míg a sütő bemelegszik.

6. Bekapcsoljuk a sütőt és amikor eléri a hő a 180 fokot, betesszük a desszertet. Kb. 30-40 perc alatt megsül. Akkor jó, mikor a tetején lévő kenyérdarabkák szép barnák és ropogósak.

2017. július 7., péntek

Citromos csicseriborsó leves

Idén sikerült végre csicseriborsót termesztenünk a kertben. A termés egy részét leszedtem, a többit meghagytam vetőmagnak. Ritánál találtam ezt a finom levesreceptet.



Hozzávalók: 
- nálam 50 dkg friss, zsenge csicseriborsó a kertből, de használhatunk konzerv csicseriborsót is (vagy szárazat, de azt főzzük elő),
- sárgarépa (kb. 3 közepes darabot használtam fel), eredeti recept szerint apróra darabolva, én finomra reszeltem a gyerekek miatt,
- 1-2 evőkanál zsiradék a hagyma párolásához,
- 1 nagy fej vöröshagyma, apróra vágva,
- 2 gerezd fokhagyma, szétnyomva,
- fél mokkáskanál chilipehely (nem tettem bele),
- 2,5 dl tejszín,
- diónyi friss gyömbér vékonyan szeletelve (nekem szárított, őrölt volt, keveset tettem csak bele),
- 1 citrom,
- aprított petrezselyemzöld és/vagy mentalevél a tálaláshoz (én mentát nem tettem bele).

Elkészítés: 

1. Ha száraz csicseriborsót használunk, azt áztassuk be 24 órára, majd főzzük 1 órán át (legalábbis az eredeti recept így írja). Ha konzervet vagy frisset használunk, akkor nincs szükség előkészületekre.

2. A vöröshagymát megpároljuk a zsiradékon, majd hozzáadjuk a répát. Pároljuk néhány percig. Szépen kiereszti majd a répa a színét. Tegyük hozzá a gyömbért és a fokhagymát is. Így pároljuk néhány percig, majd öntsük fel vízzel és adjuk hozzá a chilit, ha használunk.

3. Hozzáadjuk a csicseriborsót is. Én csak a vége fele sóztam, mert friss csicseriborsót használtam.

4. Mikor kész a leves, felöntjük tejszínnel. Az eredeti recept a tejszínnel nem főzi, én azért egyet forraltam rajta. Citrommal ízesítjük. Annyit tegyünk bele, amennyit kívánunk hozzá, de azt is lehet, hogy csak tálaláskor kínáljuk hozzá a citromot és mindenki annyit tesz bele, amennyit szeretne.

5. Tálaláskor megszórjuk aprított petrezselyemzölddel (esetleg mentalevelekkel is). Rita sajtos pirítóst ajánl mellé, mi ezt kihagytuk.

2017. július 5., szerda

Kovászolt egres

Egy internetes fórumon kérdezte valaki, ki ismeri a kovászolt egres receptjét. Senki nem ismerte, én sem. Még csak nem is hallottam róla. Mivel nagyon kísérletező hajlamú vagyok, gondoltam elkészítem a kovászos uborka és kovászos káposzta mintájára. Ma már a reggelihez ettem pár szemet, igaz, nem sült húshoz, csak házi kecskesajthoz. Készítek még, mert különleges, finom csemege.





Hozzávalók: 
- egres,
- ahány liter víz, annyi csapott evőkanál só,
- friss kapor,
- 2 gerezd fokhagyma, pucolva, egészben hagyva,
- a képen, amit a fórumtag kitett, babérlevél is látszódott, de én azt nem tettem bele,
- 1 szelet igazi kovászos kenyér.

Elkészítés: 

1. A vizet felforraljuk, majd elkeverjük benne a sót.

2. Egy üveg aljára tesszük a kaprot és a fokhagymát. Erre jön a megmosott egres. A két végét óvatosan ollóval le is vághatjuk. Én elkezdtem, de, mikor a felénél jártam, felébredt a kisfiam és sietnem kellett a konyhai műveletekkel.

3. Forrón öntöttem az egresre a sós vizet. Féltem, nem rontom-e el, hogy nem kihűtve öntöttem rá (úgy, ahogy az uborkára szoktam), de jó lett.

4. Tetejére megy a kenyér, majd egy kistányér az üvegre és kivisszük az udvarra, félárnyékos helyre. Pár nap alatt elkészül.

2017. július 4., kedd

Töltött cukkini (húsmentes, tojásmentes)

Ezt a töltött cukkini receptet már vagy 15 éve ismerem és készítem. Sokkal jobban kedvelem, mint a hússal töltött cukkinit. A recept egy régi könyvből van (A tökéletes étrend, Ursula Summ receptjeivel). 



Hozzávalók: 
- 5 dkg köles,
- 2 dl víz,
- 1 teáskanál szárított zöldségkeverék, sómentes, adalékmentes (elmaradhat),
- 2 közepes cukkini,
- 3-4 evőkanál olaj,
- 2-3 gerezd fokhagyma, reszelve,
- 1 fej vöröshagyma,
- 2 evőkanál zöldfűszerkeverék (nálam oregánó, kakukkfű, bazsalikom, borsikafű),
- petrezselyemzöld és sárgarépazöld, apróra vágva (elmaradhat, eredeti recept nem írja),
- 3 közepes sárgarépa, finomra reszelve,
- 10 dkg gomba (vagy egy kis üveg gombakonzerv, nálam konzerv),
- 1 teáskanál pirospaprika,
- 1 teáskanál majoranna,
- 1-2 evőkanál tejföl,
- sajt, ízlés szerinti mennyiségben, fajtában. 

Elkészítés: 

1. A kölest nagyon alaposan megmossuk. Többször cseréljük le rajta a vizet. Végül tiszta vízzel tegyük fel főni. Sózzuk és keverjük bele a natúr szárított zöldségkeveréket (ha használunk). Lassú tűzön főzzük. Ha kész, zárjuk el a tüzet és fedjük le. 

2. A cukkiniket megmossuk, végeit levágjuk, közepét kivájjuk. 

3. Egy evőkanál olajat összekeverünk a zúzott fokhagymával, sóval, zöldfűszerekkel. Ezzel kenjük meg a cukkinik belsejét. 

4. A vöröshagymát egy evőkanál olajon megpároljuk, majd mehet rá a répa és az apróra szeletelt gomba. 8-10 percig dinszteljük, lassú tűzön. Tehetünk bele aprított petrezselyemzöldet és sárgarépazöldet is. Végül belekeverjük a kölest. Jól összekeverjük. 

5. Ízesítjük majorannával, pirospaprikával. Tejföllel lazítjuk. Van, hogy darabolok bele picire vágott sajtot is.

6. Megtöltjük ezzel a köleses töltelékkel a cukkiniket. 

7. Egy sütőedénybe öntünk kevés olajat, beletesszük a töltött cukkiniket, tetejüket megszórjuk reszelt sajttal, lefedjük az edényt és 180-200 fokos sütőben készre sütjük. A cukkini legyen puha (villát, kést beleszúrva látni fogjuk). Fedő nélkül süssük még pár percig, hogy kicsit süljön-piruljon a sajt is.